Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon
A vallási szimbolikát megjelenítő képek sorát egy zalai kép zárja. A kép Jézust ábrázolja, amint szívét mutatja az embereknek (9. kép). A „Jézus szíve'" motívum szimbolikus megjelenítése e kép. A jézus glória nélkül, vörös és kék színű ruhában félalakosan látható. Szívéből kicsiny kereszt nyúlik ki. Alul keskeny sárga sávban „Jézus szíve'' felirat olvasható németül. Felül, kétoldalt a Sandlra jellemző virágok töltik ki a teret. A kép Sandlban készült a XIX. század első felében. összetett vallási témájú képek Amint azt már korábban említettük, néha több vallási alakot, jelenetet, motívumot is találunk egy képen. Ezeket az összetett témájú képeket montázstechnikával készítették úgy, hogy egy üveglap alá több mintát is tettek. Mivei a minták változatlan nagyságúak maradtak ez esetben is, az ilyen képek jóval nagyobbak, mint társaik. A festőnek nagyobb hasznot, a parasztembernek a több szent nagyobb biztonság elve alapján megnyugvást hoztak ezek a kombinált képek. Több ilyen képet sikerült megmenteni az enyészettől. Az egyik ezek közül a Göcseji Falumúzeumban található (ltsz. 64. 9. 1.). A nagyméretű (20x39 cm) kép előterében áll Szent Vendel hozzá simuló kismalaccal, tőle balra Szent Flórián önt vizet az égő házra, jobb oldalán S?~ent Sebestyén látható (10. kép). Felettük középen a bemutatott sonniagsbergi szentháromság látható. Kétoldalt felül sandli virágdíszek hajladoznak. Ez a sárga hátterű kép a múlt század derekán készülhetett. A szombathelyi múzeum üvegképén Szent Lénárd és Szent Flórián látható, közöttük egy szárról nyíló óriási rózsabimbóval. Mindkét szentet a tipikus módon ábrázolták, hiszen a minták azonosak. Csatkai két másolási hibát is felfedezett a képen. Az egyik, hogy a püspökbot nem folytatódik a szent válla alatt, így úgy néz ki, mintha a hátából nőne az ki. A másik festési hiba, hogy az égő házra öntött vizet a házból felszálló füstnek festették meg. A színek a sandli képeknél megszokottak. Gyenge kidolgozású, múlt század közepéről való munka. Harmadik kiválasztott képünk a jól ismert sonntagsbergi szentháromságot és a maria-taferli pie tát ábrázolja. Mindkét beállítást már ismertettük. Ez a soproni kép a Sandlbildek egy jól sikerült példánya. A XIX. század derekán készülhetett. Tizenhat alak egy képen való megfestése ritkaság az üvegfestészetben. A Savária Múzeumnak a Hét Szentséget bemutató képén két részletből áll össze a festmény. Az egyes szentségek számozva vannak, a kép alján keskeny sávban „A Hét Szentség" feliratot olvashatjuk németül. A kép ma is jó állapotban van. Színvilága és stílusjegyei egyértelműen a XIX. század közepi sandli eredetre engednek következtetni. A szombathelyi múzeum XVIII. század végéről való, Csatkai által már leírt képe az e korban már divatos Rosa-képek nyomán legelésző állatokat ábrázol a tájban. Ez a gyenge minőségű kép az egyetlen világi témájú alkotás. Az Oswald-féle kalligrafikus emléklapok képeink egy szűk, jelentéktelen csoportját jelentik. Az eddigi kutatás még nem derítette ki, hogy milyen körökben voltak keresettek e képek. Ezek a soproni múzeumba került, sajátságos technikával készült emléklapok hazai üvegfestészetünk egyedülálló darabjai.
