Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon

és a rabok védőszentjét több kép is megörökíti. Az egyik zalaegerszegi képen a püspökruhás szentet két fekvő állattal ábrázolják: ökörrel és egy báránnyal. (54.24.11.) A másik Göcseji Múzeumbeli képen (56.30.1.) a bárány hiányzik. Csatkai leírásából tudjuk, hogy a sopronin sem szerepel. Mindhárom esetben Lénárd láncot tart a kezében, s a kép felső sarkaiba virágdíszítés került. A vörös, arany, fehér, kék és fekete színezés valamint a sárga háttér sandli eredetre utal. A ház védőszentjét, Szent Flóriánt több képen is megtaláljuk. Festették egymagában is, de többnyire más vallási alakokkal együtt jelenik meg. Az egyalakos ábrázolásnak példája a soproni múzeum Szent Flóriánja. Tipikus ábrázolás: Flórián sajtárbői vizet önt az égő házra. A háttér kékesfehér, vörös, kék, zöld, szürke a színösszetétel. Kidolgozása igénytelen. Cseh munka lehet a múlt század elejéről. A mosonmagyaróvári múzeumba egy ritka szentnek a képe került, s ma is jó, ép állapotban van. Ez a kép Szent Peregrinust ábrázolja, amint egy angyal kötözi be a vándor lábát. (5. kép.) Oldalt feszület s egy asztal látszik, rajta két gyertyával. Csatkai megemlíti, hogy e ritka szentnek kápolnája van. Régebben Mosón és Sopron megyében jelentős kultusza volt, de ez idővel elhalványodott. Valószínűleg szigetközi eredetű darab. A Savaria Múzeum is őriz egy ritka, ma is kitűnő állapotban levő üvegképet, amely Szent Vencelt ábrázolja lovon. (6. kép.) Hazánkban nem terjedt el a Vencel kultusz sohasem. Feliratának betűtípusai, sárgás háttere, jellegzetes virágdíszítményei Sandlra engednek következtetni. Valószínűleg a XIX. század derekán készítették. Vallási szimbolikát megjelenítő képek A Szentháromságot ábrázoló szobrok, képek gyakoriak a katolikusok lakta vidékeken. Népies üvegképeinken a sonntagsbergi szentháromságot több kép is megjeleníti. Jellegzetes a beállítás: felül helyezkedik el az Atya, feje tónusos deltoidban, alatta a Fiú a feszületen, s a kép alján a Szentlélek galamb képében. Az egész felépítmény alapzaton áll. A zalaegerszegi gyűjteményben levő szentháromság képen a háttér sárga, kétoldalt felül a jellegzetes sandli virágdíszek láthatók (ltsz. 59. 56. 3.). Ugyanarról a vázlatról készült a soproni szentháromság kép is, eltérés csak az alapzat megfestésében mutatkozik. Ezt a szentháromságot együtt festették meg Pietával, így erről a képről később szólunk. A szombathelyi múzeum szentháromságot ábrázoló képe az előzőekkel hasonlatos. Ez a példány tükörkép, s az ilyen típusú képeknél jellemző kartusos, felsőlezárású virágdíszítmény veszi körül az alakokat (7. kép). Ez utóbbi kép (ltsz. 59. 1654. 1. 1.) a legidősebb, a XVIII. század végéről származhat. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum azonos témájú képe fiatalabb, a XIX. század első feléből való sandli munka. A zalaegerszegi múzeum legszebb darabja Mária jelképes megkoronázását ábrázolja az Atya és a Fiú által (8. kép). Felettük a Szentlélek lebeg galamb képében. A háttér sárga, a színek tónusosak, kidolgozottak. Semmilyen díszítmény nincsen a képen, csak a harmonikus rendben elhelyezett alakok látszanak. E remekbe szabott darab Sandl virágkorából, az 1860-as évekből való.