Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon

jét halványkék glória veszi körül, kezét intőén emeli fel. A színfestő parasztember sok más felületesen megfestett képpel ellentétben ügyelt a részletekre is. A Júdás kezében levő pénzeszacskóra ráfestette még a „30-as" számot is. Krisztus kínszenvedésével kapcsolatos témájú képeink egyike a soproni tejfehér hátterű feszület. A keresztfa szárai háromlevelű lóherében végződnek, a kép centrumában isteni fénysugár tündöklik. A talapzatból virágdíszek nyílnak ki, alul Jézus kezdőbetűi olvashatók. Vörös, arany, lila, zöld és testszínek váltakoznak. Míg ez a kép sandli eredetűnek tartható, addig a mosonmagyaróvári múzeumba került feszületet ábrázoló üvegkép Csatkai szerint szigetközi eredetű. Ha bebizonyosodna a kép hazai származása, úgy újabb magyar eredetű képet tudhatnánk magunkénak a pozsonyi Oswald-féle és az esetlegesen somogyi, Arató által vizsgált képek mellett.''

1 Témakörét tekintve nehezen besorolható a zalaegerszegi múzeum "Hétfájdalmú" pietája. A kép a szokásos beállításban Máriát ábrázolja halott fiával a feszület alatt. (3-as kép.) Mária szívében a hét stációt szimbolizáló hét tőr. A kép alatt keskeny világosszínű sávban német nyelvű gótizáló felirat:: „Fájdalmas Mária". Felül két óriási rózsabimbó díszlik. Ha a Mária mögötti sötét tónusú foltot fatörzsnek értelmezzük, akkor ez a pieta is Mária—Taferl kengyképének másolata. A színvilág a sandli képeknél szokásos vörös, kék, zöld, sárga és fehér. Nagy valószínűséggel XIX. század közepéről való munka. Középkori óvó-, védő-, patrónusszenteket megjelenítő képek A különböző középkori patrónusszentek képét igyekezett beszerezni minden parasztcsalád. Márton, Lénárd, Vendel az állatokat, Flórián a házat vigyázta. Lénárd és Vendel patrociniuma Nyugat-Magyarországon különböző területeken honos. A szombathelyi egyházmegye északi felében a Lénárd-tisztelet volt jellmzű, délen, Zalában a Vendel-kultusz terjedt el.

42 Az állatok védszentjeit mindig az állatok körében ábrázolják. Flórián megjelenítése sem képzelhető el a vizessajtár és az égő ház nélkül. A soproni múzeum két Szent Mártont ábrázoló tükörképe korai darab, a XVIII. század végéről való cseh-erdei munka. Az egyik képen a fiatal Szent Márton látható mint vitéz. A színezés vörös, zöld, sárga, arany. A kép alsó részén, akárcsak a korábban bemutatott Szent József képen kétujjnyi sávban az úgynevezett lábazaton a szent nevét olvashatjuk. Ezen s a következő tükörképen is ott találjuk az említett archaikus ornamentikát, a varázspontokat. A másik kép csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy szakáll nélkül ábrázolták a szentet. A szombathelyi múzeumba került Szent Márton kép sötétkék hátterű, színei a vörös, kék, fehér, zöld. Származása és kora ismeretlen, képtechnikailag festett színkép. A jószágok védőszentje Göcsejben Szent Vendel, a múzeum birtokában mégis két Szent Lénárd képet találunk. (4-es kép.) Ennek a szentnek tisztelete Magyarországon alig ismert, a németek körében viszont elterjedt. Az állatok 41 Vö. ARATC-ALBECKER, Mathias i. m. 42

Vö. BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium I—II. (Bp. 1977.) 11. 387. p.