Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon
üvegfestészet paraszti ízléshez, a vallásos gondolatvilághoz messzemenően igazodni tudó termékeit. A paraszti élet „díszítő művészete" rohamosan hanyatlani keid, majd századunkban elhal. Néhány szürke tónusú,.fekete-fehér üvegkép jelzi csak ezután egy alig néhány évtizede még virágzó paraszti háziipar alkonyát. Kegyképek alakjait megjelenítő képek A kegykép a vallásos parasztember számára kultikus tárgy, mágikus erők megtestesítője. A kegyhelyeken vásárolt kegykép a néphit szerint ugyanolyan mágikus erővel bír, mint az eredeti. A gyári készítésű kegyképmásolatokon sokszor nem is mulasztották el feltüntetni, hogy „Az eredetihez hozzáérintctett". n1 Népies üvegképeink között csak néhány kegyképmásolatot találunk.'' 2 A zalaegerszegi és a soproni múzeumba került piéta valószínűleg Maria — Taferl kegyképének mása. Máriának, ölében a halott Krisztussal, fán való ábrázolása csak ezen a Melk közelében levő kegyhelyen ismeretes. Mind a sasvári, mind pedig a sümegi pieta a földön foglal helyet. A két kép olyannyira hasonló, hogy feltehetően egy vázlatról is készültek. A háttér világossárga és fehér. Mária kék, vörös és zöld ruhában látható, fején korona van glóriával. Kétoldalt kerek, leveles virágok töltik ki a teret. A soproni múzeum egy másik, összetett témájú képén ugyancsak maria-taferli beállításban láthatunk egy az előző kettővel azonos pietát. Csatkai a fehér hátterű képeket Cseh eredetűnek tartja. 33 A színekből és a motívumokból ítélve inkább sandli vagy buchersi képek ezek. Ugyancsak a soproni múzeumba került a bécsi fegyvertár Máriaszobrának töredékes üvegkép mása fehér háttérrel, német felirattal. Csatkai szerint XVIII. századi darab. Nyugat-Magyarország katolikus falvai számára kedvelt kegyhely volt Mariazell. A szombathelyi múzeum Mariazell madonnája nem tipikus Sandlbild. A kép közepén téglalap alakú, sötét tónusú háttér előtt láthatjuk a madonnát, alatta a híres kegytemplommal. A sandli vagy buchersi képektől eltérően gazdag a keretdísz, indaszerű virágfüzér tölti ki a képszegélyt. A Madonna és a virágok színvilága, a keretháttér, a sandli színhasználatra emlékeztet, a sötét tónusok viszont sziléziai vagy nyugat-szlovákiai hatást mutatnak. Feltehetően ez a szép darab a XIX. század elejéről való, kidolgozása igényes. Ez a kép is, mint kegyképmásolatok mindegyike festett színkép (Farbbild) tehát minden üvegtechnikai eljárás nélkül készült népies üvegkép. 31 VARGA Zsuzsanna: Képek és szobrok... i. m. 7. p. Vö. UÖ. Népi funkciójú... i. m. 455. p. :n A továbbiakban bemutatásra kerülő anyag válogatás a nyugat-magyarországi múzeumok gyűjteményeiből. A közgyűjteményekben levő teljes anyag bemutatására jelen dolgozatban terjedelmi okok miatt nincs mód. Mivel a múzeumok anyagának szinte minden darabja más-más témát jelenít meg, ezért a leltári számok állandó közlésétől ehelyütt eltekintünk. A Göcseji Múzeum adattárában elhelyezett kéziratban a teljes dokumentáció tanulmányozható. • i;f A fehér hátterű képek is lehetnek sandliak. Vö. BUCHNER Heinrich: i. m. 27— 28. p.
