Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon
Bibliai vonatkozású képek A parasztszobák falára került népies üvegképek többsége bibliai vonatkozású szentkép. Bibliai alakokat, jeleneteket ábrázolnak. Ritkábban a bibliai hagyomány olyan alakjait is megjelenítik, mint például Szűz Mária anyja Anna, Joachim felesége. A zalaegerszegi múzeum anyagában található képek Anna olvasni tanítja a gyermek Máriát. (1. kép). A háttér fehér, a két alak alatt felhőszerű kékes-fehér gombolyag. Alul kék tér, kétoldalt szépen megmunkált virágok. Anna zöld, halványvörös ruhában ül. kezében a könyv, Mária világos színekben áll mellette. A szombathelyi múzeum azonos témájú üvegképén a két alak helyzete fordított, Anna és Mária palástot visel, a könyv ábrázolása hangsúlyozottabb. A tipikus sandli rózsacsokor mindkét képen azonos helyen megtalálható, azonban eltérő megrajzolásban. A két múzeum képét összevetve bizonyos lehet, hogy a Szombathelyre került kép a régebbi, XIX. század eleji munka. A zalaegerszegi festmény a század közepén készült képek stílusjegyeit hordja magán. Hasonló stílusú egy másik zalaegerszegi kép is. amelyik Jézust ábrázolja báránnyal. (66.32.3). Rokon témájú a soproni múzeumba került egyik kép is, amelyen a gyermek Krisztus látható Szent Jánossal. Mindkét képen Jézus öleli a bárányt, míg Murillo alakja csak simogatja a kis állatot. A barokkos haj és a sűrű szemöldök általános jellemzője e képeknek. A soproni kép feliratos XVIII. századi betűkkel. 3 '' Mind a két üvegkép XIX. század eleji Farbbild, eredetük bizonytalan, feltehetőleg a Cseh-erdő központjaiból valók. Ugyancsak XVIII. század végi vagy XIX. század eleji cseh-erdei munkák tükörképeink ( Spiegelbild), 35 A tükrös képek elterjedését befolyásolta a tükörhöz fűződő néphit. A tükrében magát nézegető asszony az ördögöt kísértheti, a szent azonban ..visszanéz" a hiú asszonyságra. 3G A zalaegerszegi múzeum egyik tükörképe Szent Józsefet ábrázolja (59.56.2). József félalakos, kékeszöld ruhában, vörös palásttal látható. Az alakot kétoldalt virágdíszbe záródó kartus övezi. E díszítő elem használata a barokk és rokokó korában különösen kedvelt volt. Alul kétujjnyi lábazat (Sockel) húzódik, ezen a szent neve olvasható. A szombathelyi múzeumba is került egy töredékes Szent József kép, ez azonban nem tükörkép, származása bizonytalan. Ezeknél a képeknél valamivel régebbiek soproni tükörképeink. Ezek közül az egyik jelen témakörbe tartozik, Jézus születését ábrázolja. A felirat két szélén egy-egy csillag van díszítésként. Knaipp szerint ezek a varázspontok (Zauberknoten) régi, XIX. század előtti ornamentikák, amelyeknek jelentése feledésbe merült. 37 Ugyanezt a témát je34 CSATKAI Endre i. m. 94. p. :!:, A tükör-üvegképek előállítása különleges specialitása volt a buchersi, illetve a cseh-erdei iskolának. Erről és az előállítás módjáról ld. BUCHNER, Heinrich i. m. 28. p., KNAIPP Friedrich: Die bäuerlichen Hinterglasbilder von Sandl... i. m. 219. p. J VARGA Zsuzsanna: Képek és szobrok, i. m. 9. p. V. ö. WILDIIABER, Robert: Spiegelbild und Nonnenspiegel. Schweizer Volkskunde. 6. p. 31 Knaipp dolgozta fel a Hinterglasmalereinél használatos néprajzi szókincset (KNAIPP, Friedrich: Die bäuerlichen Hinterglasbilder von Sandl... i. m. 223— 224. p.).
