Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon

Sandlból és a néhány kilométerre, de már Csehországban levő Buchersből (ma Pohori) származik. 20 A felső-ausztriai, cseh-erdei uradalmi erdők szegény zseilérnépességének megélhetési lehetőséget az erdőkiélés és az irtásgazdálkodás mellett egyedül az odatelepült hutás üvegipar biztosított, A huták mellett hamarosan kialakult paraszti háziipar formájában az üveghátlap-festés. Buchersben észak-csehor­szági német mesterek révén már az 1770-es években meghonosodott ez az iparág.' 21 A századfordulóig terjedő időszakban a következő képtechnikai eljá­rások domináltak cseh földön: a csiszolt tükörkép (Spiegelschliffbild), a csi­szolt aranyozott kép (Goldschliffbild) és az egyszerű festett színes kép (Farbbild). 22 A szomszédos Sandlban 1800 körül az észak-csehországi Franz Pautsch által vált ismertté a hinterglas-technika. Az eleinte csak inasoskodó helyi parasztok idővel önállósodtak. 23 Az első 25—30 évben, a sandli üvegfes­tés korai szakaszában a csiszolás nélküli tükörkép (Spiegelbild ohne Schliff), a tükörkép olcsóbb változata, a koromkép (Russbild) és a keretdíszes kép (Kartuschbild) készítése jellemezte nemcsak a sandli, hanem a csehországi köz­pontokat is. Vizsgált üvegképeink között is találunk e korból, a XVIII. század végéről, a XIX. század elejéről való tükörképeket. A képtechnikát a kordivat is befolyásolta. Ahogyan az időben haladunk előre a XIX. században, egyre inkább hát­térbe szorulnak az üvegtechnikai eljárások (csiszolás, foncsorozás). A képek egyszerűsödnek, s így válnak alkalmassá a tömegigények kielégítésére. Sandl virágkorában, a század 40-es, 50-es éveiben domináns a Farbbild, emellett a technikák keveredése jellemző. Képeink többsége ilyen, ez idő tájt festett szín­kép. A korábban kimutathatóan erős cseh hatás 2 '' gyengül. Ez a korszak Sandl művészi önállósulásának ideje. A fénykorban a ..sandlbildek" tömegével árasztották el Dél-Csehországot, Dél-Morvaországot, Dél-Tirolt, Stájerországot, Alsó- és Felső-Ausztriát, vala­mint Nyugat-Magyarországot. A képkereskedelmet vállalkozó szellemű tiroli és krajnai házaló kereskedők bonyolították le. Puttonyukba 80—100 üvegké­pet rakva bejárták a birodalom katolikusok lakta falvait. A tiroli házaló ke­reskedők még a távoli Zemplén megyébe is eljutottak üvegképeikkel. 25 A konjunktúrára jellemző, hogy például Vinzent Köch műhelye 1952 és 57 között évi 8 ezer aranyforintot jövedelmezett. A ,.három ország találkozásá­A sandli Thumayer képfestő dinasztiánál megmaradt vázlatrajzok témája a sandli és buchersi szín- és formavilág, a tónusnélküliség a síkszerű ábrázolás ké­peink túlnyomó többségeinek sajátja. FAHRINGER, Fritz: i. m. 114. p. 22 A hutás üvegfestés fejlődési szakaszairól a továbbiakban is ld. FAHRINGER. Fritz i. m. 132—134. p. 2! BUCHNER, Heinrich i. m. 24. p. 2 '' Cseh befolyásról beszélünk, beszél a szakirodalom, holott az észak-csehországi német településterület központjainak hatásáról van szó. Innét került a Hinterglas­technika is délre, amint azt már láthattuk. ­J Csatkai Endre idézi Kazinczy levelét, miszerint Magyarország keleti felébe is el­jutottak üvegképeikkel a kereskedők: „eggy Tiroliszi fiatal ember... üvegre má­solt Szent képeket árult". CSATKAI Endre i. m. 89. p.

Next

/
Thumbnails
Contents