Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon

általunk javasolt megközelítési mód beépítésével hármas alapelvre épül. Mindenek előtt azt vizsgáljuk, hogy a kutatott anyag mely festőközpontok terméke, vagyis milyen történeti—földrajzi típusokhoz köthető. Ezt követően népies üvegképeink előállítási technikáját is megvizsgáljuk. Technikai szempontból — mai kutatási eredményeink alapján — a következő típusok valamelyikébe tartozhatnak:

17 — tükörkép (Spiegelbild), — csiszolt tükörkép (Spiegelschliffbild), — csiszolt aranyozott kép (Goldschliffbild), — koromkép (Russbild), — festett színes kép (Farbbild), — kartuskép (Kartuschbild), — arannyal kalligrafált festett alapú alakos vagy szöveges üvegkép (Oswald-féle). A paraszti vallásos gondolatvilág és népi ízlés legragyogóbb kifejeződése a parasztember témaválasztásában rajzolódhat ki. Alapvető kérdés tehát, hogy milyen témájú képet vitt haza a kegyhelyről, búcsúból, vagy milyet vett a házaló kereskedőtől. Ugyanolyan fontos az egyén témaválasztása mellett, hogy milyen a szoba falára került üvegfestmény szín- és formavilága. Csatkai írja egyhelyütt, hogy „a horvát nemzetiségű vidéken a rikító színek kelendők".

1H Tehát egy adott kisebb-nagyobb terület népének ízléséhez és vallásos világlátásához nyújthat adalékot az ilyen irányú vizsgálat. A képek témájuk szerint lehetnek: — kegyképek alakjait megjelenítő képek, — bibliai vonatkozású képek, — középkori óvó-, védő-, patrónusszenteket (ritkábban nemzeti szenteket) megjelenítő képek, — kalligrafikus emléklapok (Oswald-féle), — világi témájú képek. Vizsgált népies üvegképeink közül Csatkai szerint néhány hazai származású. A magyar eredetűnek tartott képek egy részét az említett pozsonyi Oswald mester készítette a XVIII. sz. közepe táján. Ugyancsak hazainak véli Csatkai Endre a mosonmagyaróvári múzeum általa leírt üvegképeit is.

19 A vizsgált nyugat-magyarországi anyag többi darabja a XVIII. század második felétől és XIX. századtól való cseh és felsőausztriai munka. A kutatás mai állása bizonyossá teszi, azt is, hogy hutás XIX. századi képeink a felsőausztriai 17 Az általunk rendszeresítendő hetedik típus kivételével ezeket a technikai típusokat ld. KNAIPP, Friedrich : Die Bäuerlichen Hinterglasbilder .. .i. m. 224. p. 18 CSATKAI Endre i. m. 91. p. 19 Mosonmagyaróváron kutatásom során már csak az egyik Csatkai által leírt üvegképet találtam meg. A gyűjteménybe került viszont egy szentháromság kép, amelynek stílusjegyei és színvilága rokonítható az 1949-ben leírt képekkel.