Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Pintér István: Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon

zása váltotta fel az importot. Ezen helyi érdekeltségű másodlagos központok termékei csak szűkebb körzetben terjedtek el, s népies üvegfestészetünk negyedik történeti—földrajzi típusát adják. A népies üvegképek utolsó típusát a pravoszláv népek üvegikonjai képviselik. ,.Az erdélyi ortodoxia és a magyarországi szerbség évegképei nemcsak stilárisan, hanem a keleti egyház sajátos kép tisztelete, szokásvilága révén is egy önálló kultúrkör."'

13 A népies üvegképfestészet történeti—földrajzi típusainak kialakulását áttekintve a következőket állapíthatjuk meg: Az ellenreformációt követően, már a XVI. századi Itáliában majd a XVIII. században német földön a nagyarányú szent képszükséglet kielégítésére egy új festőipari ág alakult ki, az üveghátlap-festés. Ez a műfaj a század végére elindult az elnépiesedés útján. Előállítása céhes vagy az üveghutás iparhoz kapcsolódva falusi kézműipari keretek között folyt. E többnyire vallási funkciójú, sajátságos technikai eljáráson alapuló népies műfaj elterjedése átfogó középés kelet-európai jellegzetességet mutat. A népies üvegfestészet valójában sohasem vált paraszti készítésű népművészetté, ennek ellenére a műfaj hű visszatükrözője a paraszti vallásosságnak és a népi ízlésnek egyaránt. Népies üvegképeinket a parasztság szellemi kultúrája sajátságos, közvetett formájú kifejeződésének is tekinthetjük.

14 Népies üvegképeink vizsgálatának lehetőségeiről a nyugat-magyarországi anyag kapcsán Az már hosszú ideje nem vitatott kérdés, hogy a népies üvegképek kutatása feladata-e a néprajztudománynak. Ismerve a parasztság szellemi kultúrájához való kötődését, s azt is, hogy e képek fontos darabjai a régi lakáskultúrának, nem merülhet fel kétség a néprajzi kutatás szükségességét illetően. Az viszont, hogy a néprajzi kutatás hogyan közeledjen a népi üvegképekhez, bizony talány. Népies üvegképeink eredményes vizsgálatát sok tényező nehezíti. Olyan falvakban, ahol még a 40-es, 50-es években is tucat számra veit fellelhető üvegkép, napjainkban már szinte egyáltalán nem találunk olyan házat, ahol még őrzik e képeket. Az utolsó példányok egy darabig még tovább „éltek" a szőlőhegyi pincékben, présházakban, de idővel mint divatjamúlt régiségek innét is kikerültek. A múzeumoknak és a magángyűjtőknek csak elenyészően kevés üvegképet sikerült megmenteni az utókornak. Különösen szerénynek tűnik a fennmaradt anyag, ha az egykori hagyatéki lajstromokat áttanulmányozzuk. Ezek a jegyzékek, azaz források arról tanúskodnak, hogy a múlt században Nyugat-Magyarország katolikus falvaiban egy-egy parasztház szobájának falán 3—4 üvegkép is gyakori volt. Jó néhányukról feljegyezték, hogy 1! Varga Zsuzsanna: Népies üvegképek . . .i. m. 11. p. n Vö.; VARGA Zsuzsanna; Képek és szobrok . . .i. m. G. p.; UÖ.: Népies üvegképek .. .i. m. 9. p.