Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Németh József: Horváth Ádám költői indulása

Itt még Gyöngyösi nyelvén, négyes rímeivel érzékenykedik. A megvígasztalhatatlan és Egy elkeseredett ember éneke című verseiben már átveszi, tudatosan utánozza Ányos strófaszerkezetét is. Maga a szerző jegyezte meg Kazinczynak írt levelében, hogy Ányos egyik marsának nótájára írta:

3

'

1 Árvíz módra szemeiből, nedves szemeimbűi folynak alá könnyeim: Apadhatatlan források, kettős könnyforrások lettének két szemeim. Minden óra reszketésre kénszeríti szívemet: A gond, a jaj, a bú, bánat. Sok ezer bú, bánat Halálra hív engemet, Rövidíti életemet. Császár Elemér lehetségesnek tartja, hogy a vers is Ányosra vonatkozik. A korabeli olvasóközönség mégis a következő cím alatt ismerte meg: Bácsmegyei, Mancijának lakodalma után. A vers sorsa is jó példa arra, hogy néha milyen nehéz az élményi alapot megtalálni, de arra is, hogy milyen általánosak e művek. Mezei Márta mutatott rá, hogy a lírai mondanivaló még kevéssé személyes, az írók habozás nélkül veszik át egymástól és mintáikból a jól bevált fordulatokat. A szentimentális versek témaköre behatárolt.

15

"' A művészi látás és költői erő még csak bátortalanul jelentkezik. Horváthra leginkább Young hatott. Fordított is tőle, át is költötte, utánozta is. Nem is tehetségtelenül. A mai olvasónak már egyhangúnak, unalmasnak tűnnek ezek az oldalak, de a kortársak szívesen fogadták. Ráday Gedeon az Orpheus tervét véleményezve írta Kazinczynak: ,,Hogy Horváth Ádám úrnak Youngot imitáló prózája is bé mégyen, előttem kedves dolog, mert azt valósággal merem állítani, hogy még Youngnak magyar prózában jobb és hozzá közelebb járó imitátora nem volt.

11

' A péczeli öregtől dicsért mű címében is Youngot idézi: 1788-dik esztendőnek utolsó éjszakája. A mai olvasó inkább vallásos elmélkedésnek érzi. Nem véletlenül, hiszen az angol pap-költő „érzelmessége gyakran a konzervatívabb világnézet tételeit és erkölcsi eszményeit színezte át."

3

' Horváth azért is vonzódhatott Younghoz, mert annak kedvelt témái egyébként is foglalkoztatták. Nemrég halt meg apja, verset írt a lélek halhatatlanságáról stb. Hogy milyen összetett, bonyolult hatásokkal kell számolnunk, arra Bíró Ferenc megfigyelése a példa. Horváth most emlegetett művében ő Newton hatását is felfedezte: „Nem nehéz észrevennünk, hogy a füredi ég boltozata, amelyen Pálóczi Horváth véget jövendölő jeleket fürkész, a newtoni szisztéma szerint van berendezve: a világot ő is úgy képzeli el, hogy abban szükség van az Isten fenntartó, jobbító, korrigáló kezének munkájára —, csakhogy e kéz 34 Ányos utánzott költeménye nem „mars", hanem a Hív barátnak hívétől fájdalmas elválása című szentimentális vers. 35

MEZEI Márta: i. m. 281—3. p. M

Kaz lev. II. 102. p. 37 MEZEI MÁRTA: i. m. 254. p.