Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Németh József: Horváth Ádám költői indulása

szinten az újabb klasszicizmus változatok, a rokokó, a szentimentalizmus, a realista kezdemények) átvételével, részben saját hagyományainak tudatosításával, ébresztgetésével (ősmagyarság-kultusz, népiesség, a késő barokkban rejlő realisztikus csírák továbbfejlesztésével például Gvadányinál.) így, ami nyugaton gyakran egymásutániság, nálunk időbeli egymásmellettiség . . . Elméletileg is kikövetkeztethető betetőzése mindennek a korszakban jelenlevő összes irányzatok egyeztetése egyetlen életműben. Az első kísérletet erre Pálóczi Horváth Ádám tette, aki a barokktól a népiességig valamennyi stíluson végighaladt, de tehetségének korlátai miatt csak durva törésektől sem mentes tarka stíluskeveréket adhatott. Művészibb módon sikerült ei az egyeztetés Fazekas Mihálynak. Aki pedig mindezt szerves, harmonikus s magasrendű szintézisbe hozta, Csokonai Vitéz Mihály volt.

J2 (Épp e rokonság tehette tartóssá a két költő barátságát, majd 1798 táján kiteljesedő sokoldalú kapcsolatát is.)

13 4. Horváth közéleti, hazafias érdeklődése ilyen társadalmi, történelmi környezetben, a 80-as évek második felében érik költői művek ihletőjévé. Ebben sem különbözött a kortárs íróktól. A kuruc harcok elmúltával irodalmunk politikus karaktere megváltozott. A hazafias költészet Balassitól, Tinóditól, Zrínyitől kialakított jellege a hadi világ elmúltával a régi módon már nem volt fenntartható. A magyar politikai költészet ugyanis hagyományosan a honvédelemhez, a harcokhoz, a haza fegyveres védelméhez kapcsolódott. Mária Terézia korszaka, a hosszú béke, az ország látható gyarapodása a nemzeti függetlenség és önállóság gondolatát is más összefüggésben vetette fel. A 70-es években — ha volt egyáltalán — egy-egy nagyobb esemény sem elsősorban magyar nemzeti, hanem általánosabb emberi kapcsolatai miatt vonta magára a literátorok figyelmét. Jó példa erre Ányos műve: A szép tudományoknak áldozott versek, melyben az egyetem Budára költözését ünnepli. Annak örül, hogy a magyar most Budán láthatja egyetemét, a hajdani királyi várban. A poéta hálás a királynőnek, mert Pallast helyezteti Buda tetejére, S hogy örökítse hazánkban szállását, Ma szenteli néki királyi lakását. Barcsay is hasonlóan vélekedik: Nézzünk Mátyás király palota-helyére, Vessük szemünk fényét csonka torony tetejére, Küldjünk ezer áldást Mária fejére. (A tudományok nevelkedéséről) u JULOW Viktor: Árkádia körül. (Bp., 1975.) 145—6. p. u Csokonai és Horváth kapcsolata a 90-es évek végén teljesedik ki, így ennek vizsgálata nem képezi feladatunkat. Ügy tűnik, hogy Horváth életrajzának pontosabb megrajzolása, Csokonai művei keletkezéstörténetének tisztázása után több közkeletű megállapítást is módosítanunk kell.