Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
TurbulyÉva: Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első felében. II. rész
tásuk többnyire a megyei hadbiztosok feladata volt, ezért nagy figyelmet fordítottak kiválasztásukra. Ellenőrzésüket a szolgabírók végezték. Mivel meglehetősen alacsony —, 15 forint körüli — fizetést kaptak, nem fogadták mindig szívesen tisztjüket. Ezért volt szükség arra, hogy a hivatal elvállalását megtagadókat 17 forintra büntessék. 12 A megye arra törekedett, hogy ne a katonai hatóságok, hanem saját emberei járjanak el a lakosságot közvetlenül érintő ügyekben. 13 A szabályrendeletek többsége a lakosság érdekeit védte: összeiratta a katonaság kihágásait, 14 és referáltatott róla a computusokon, csökkentette a katonatartással túlterhelt helységek adóterheit, 15 igyekezett megakadályozni az inquarterisata katonaság önkényes hclyzetváltoztatásait."' Több alkalommal limitálták a portiók ellenértékét pénzben és terményben, 1 ' szénát, füvet és tűzifát szállíttattak az őrségekre, és ezt beszámították a szállító községek adójába. 18 A katonaságot a limitációk és regulamentumok megtartására kötelezték. Ha vonakodtak nyugtát adni a lakosságnak, a megyei biztosok írták össze eskü alatt a kiadásokat és ezeket beszámították a hadiadó összegébe. 1 " Ugyanakkor a megye a lakosságot is rászorította a katonasággal kapcsolatos terhei vállalására. A forspontot megtagadó községeket 12 forintra büntették. A szabályrendeletet két évvel később megismételték, ami eredménytelenségének biztos jele. 2 " Szigorúan megbüntették azokat, akik házukat — például kemencéik szétrombolásával — alkalmatlanná tették a beszállásolásra. 21 Ebből is látható, hogy a lakosság kétségbeesésében milyen saját magát is károsító tettekre is képes volt, hogy megmeneküljön a beszállásolástól. A parasztok kihágásait pénzbüntetéssel, fizetésképtelenség esetén pálcázással büntették. 22 Ha észrevették, hogy a katonák a lóportiót állataik ellátásának a rovására borra, vagy pénzre váltották, az eladót és a vevőt is megbüntették. 23 A gyakran előforduló verekedések megakadályozására megtiltották a lakosság együttivását a katonasággal, akiknek a kocsmárosok nem szolgálhattak ki két pintnél több bort. 2 '' Más kérdés, hogy a túlerőben levő katonák erőszakkal is érvényt szerezhettek akaratuknak. Állandó bizonytalanság övezte a portális nemesek katonatartási kötelezettségét, akik a nemtelenekkel adóztak, de elvileg mentesek voltak a beszállásolási és szállítási terhek alól. 1712-ben elrendelte a megye, hogy a téli időszakra „ha bír portát, ha nem" az ilyen nemes szállítani és fizetni tartozik. Ugyanakkor nem zárták ki, hogy aki a jövőben igazolni tudja portáját, a portálisok közé számolják. 1717-ben statútumban rögzítették, hogy a jobbágytelken élő neKgyjk. 1718. október 11. P. C. 1:! Kgyjk. 1721. augusztus 12. P. C. 1719. október 25. M Kgyjk. 1702. december 3. P. C. ir 'Kgyjk. 1718. április 10., 1738. február 3. 1C Kgyjk. 1718. október 11. P. C. 17 Kgyjk. 1713. október 30., 1718. december 11., 1731. dec. 7., 1734. április 15. 18 Kgyjk. 1713. október 30. P. C. I—II. IS) Kgyjk. 1714. február 15. I—II. 2,1 Kgyjk. 1714. február 15., 1716. november 19. 21 Kgyjk. 1720. november 25. P. C. 22 Kgyjk. 1719. október 25. 23 Kgyjk. 1715. január 25. P. C. 84 Kgyjk. 1724. dec. 7. Kgyjk. 1712. április 26. P. C, 1717. február 17. I—II.
