Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Mivolta, és nagysága a talpaknak, és hajóknak, azoknak terheltetése egy messzeségtől a másikig, mennyi alatt végzik el a külömbféle hajók tsendes időben út jókat mind a Víznek ellenére, mind a Víz folytában. IV. Minő helyeken szükséges vízi ki kötő helybéli vámokat, vagy más akár minő adózásokat fizetni? mennyire mehetnek ezek, és általlyában az egész útra vévén mennyit lehet ezeknek fejében egy mázsára felvenni? mitsoda törvényes alapon épül ezen adózás? és mennyit tészen átallyában a vitel bér egy mázsánál? - " '• V. Hasznai a hajókázásnak a megnevezett folyó vizén, Tsatornyán, vagy Tavon, minő rendszabások állanak fent ennek elől segéllésére, és minő állapotban? Elől adása a módoknak annak megjobbíttására, a jelenvaló akadályoknak eltávoztatására, és a hajózásnak megkönnyebbíttésére, és feléllesztésére minő különös vízi összve köttetések vágynak tökéiletessen felállítva, vagy éppen nem? és ezen utolsóknak tökélletesíttésére mi hibáz még? VI. Egyébb jegyzések a hová mind az tartozandó, a mi a Historico Statistical Szempontból, és a hajókázásbéli állapot tekéntetéből nevezetes: a fent / álló hajókázásbéli egyezések, a határbéli folyó, és mind azon vizeknek, a mellyeken idegen szerrel bíró tartományok is részt vesznek, a privátusoknak különös a hajózásra fent álló Jussaik, Privilegiumjaik, Octroyik, Inventariumja a már készen lévő vízi kártyáknak az elkészíttetések esztendejének megjegyzésével: által látható elől adása az hajókázás megjobbíttására intézett elöl képezeteknek, az újj tsinálandó Tsatornákra, vagy a már fent állóknak folytatására, a folyóknak hajókázhatóvá leendő tételéről, a motsároknak kiszáríttásáról sat. s mind ezeknek hivatalosan lett folytatásáról teendő feljegyzések. • Marczal Vize és Bozóttyai A Marczal eredetét veszi Nagy Görbői határban, s oily gazdag forrásokból, hogy azoknak fakadásától kezdve, alig 500. ölekre [1 öl = 1,8965 m],

3 még ugyan azon határban, egy meg lehetős felül-csapó malomra elégséges vizet ád, és ugyan azon határban fakodó Mocsoládi vizet, a Dőbröczei patakkal együtt magában vévén, Nagy és Kis Görbő, Tütős, Erénye, és Óhíd közt, szélesen ki terjedő róna lapányságon, egész 1812-ik esztendeig, még az Erényei mal