Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

mot, annak Birtokossá önkényessen el nem rontotta, haszontalan tavat for­mált; Tütős Erényében úgy szintén Tütős Erényei és Óhídi közös határok közt, ásott csatornái vágynak, — mellyek által, N. és Kis Görbői Bozótok is, a nélkül hogy felmeczettettek volna, a ki száríttási jótéteményben része­sültek. Ezentúl, a Türjei, Apsai Mihály fai, és Szent Őrzsébethi keskeny völ­gyön természetes folyását az azon lévő Ó-Gáthi malom, kereszt töltésével és gátyával fel fogván, és akadáloztatván, tavat csinált; — Ettől a Mihályfai Posta úton keresztül a Dergetsi vagy Dobronczi Szigetig (és itt szakad bé jobbrul, a Kis Vásárhelyi vagy Fiatalosi malomról folyó víz) tekervényes és ásatlan ágyában nagyon bágyadtan folydogál: azon szigetig, annyiféle névvel neveztetik, a hány határokon keresztül foly, úgymint Görbői, Erényei Óhídi, és Mihályfai víz név alatt közönséges a tulajdonképpenvaló Marczal nevet, a Dergets Szigetnél kapja mellyet a Rábavíz torkolatig, ezen Nemes Megyé­ből, Nagy Berzsenynél, és Karakónál ki menvén szomszéd Nemes Vass, és Veszprém vármegyékben és Győrben is megtartya, — folyása és fekvése N. Görbőtől kezdve, egész Karakóig egyenes Északi irányú, a Helységek mellyek a Marczal jobb, és bal partyain feküsznek ezek — jobbról Gógánfa hol a bozóton keresztül töltés két fa hidakkal együtt; a Pápai, Türjei, és több kereskedésbéli utak öszve köttetésére vagyon; Medgyes kis helység és továbbá Szegvár hol a Marczalon, töltés és hidak által, Jánosháza felé a kereskedési közösülés fentartatik; — Balról Nagy, és Kis Dabroncz erős, és édes tormájáról nevezetes; Hetyefej és Csombori Puszta, hol a Vőrős víz. melly Nyavalád, és Ötvös felöl jővén a Marczalba ömlik; Megyer Köz Bir­tokosi helység, hol a Jánosházi és Sümeghi Kereskedésbéli őszve köttetésre nézve a Marczal bozóttyán keresztül egy töltés és négy hidak vágynak, — az az említett három rendbéli úgy mint Szeghvári, Megyeri és Gógánfai töl­tések, valamint az említett határoknak Marczal réttyei annak Maradásaitól nem kevés károkat szenvednek, mely töltéseket hídjaival együtt a Nemes Vármegye vám nélkül tarty a és építteti. A Marczal nádja szívósságára és tartósságára nézve valamint az abban találtató Vidrák, Tekenyős Békák és Csikók említtést érdemelnek. II. A Marczal forrástól a Döbröczei Patak torkolatig 1500. öllynyire Libel­lázva' 1 nintsen — de az eset felette nagy, mellyet a homok öntésekből is meg 3 A munkákban előforduló mértékegységek és átszámításuk: osztrák mérföld 7,5859 km bécsi öl — jele: 0 1,89648 m bécsi láb — jele: ' 0,3161 im zoll, hüvelyk — jele: " 2,634 cm vonás — jele: "' 0,219 cm bécsi rőf 0,78 m köbláb 31,6 dm 3 pozsonyi mérő 62,35 1 hold = 1200 n.öl 0,4316 ha mázsa 56 kg ' Szintezve.

Next

/
Thumbnails
Contents