Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Némelly szároz esztendőkben csak alig látzatós ezen folyótskának — egyébb eránt semmi hajókázás rajta nintsen, — egyébb a Perjóban minthogy ez már szélessebb, és méllebb lévén a halászat kedvéért rajta Csónakoznak, — halés különössen rákok nevelkednek benne. IV. Semmi vám vevés rajta nem találtatik. [V. kitöltetlen] VI. E következendő Rajzolatok találtatnak u. m. 1- ör T. N. Zala Vmegyében helyheztetett Muhra Közi Urodalomban lévő Ternova folyónak mostanyi állapotjárói, és ujjonnan intézendő Regulázásáról való rajzolat 1827. Scala 1/2" 100°. 2- or Légrád és Kottori Mező Városok — ugy nem külömben Domborói, — Vidoveczi, Szt Máriai, — és Miháloveczi Határokon keresztül folyó Kopáneczi, és Perjó folyónak Brüllionja. — Scala 1/2" 100°. Kanisnitza, és Bakónaki Patakoknak Leírása I. Kanisnicza veszi eredetét a Kanizsai Berekből, és minek utánn Szepetneki patakot Fityeházán alól Kereszturnái magához venné — Kakonya, és Kollátszeghi határok közt a Muhrával öszve foly — egyébb eránt ezen patak hasét ja az határt a T [ekintetes] N[emes] Somogy, és Zala Vármegyék között az ügynevezett Leányvári Szigethig, a hol is nevét vesztvén, két ágra szakad, mellynek egyik része a Kanizsai Berek, másik pedig Bakónaki patak nevet vesz fel, — A Bakónaki patak Leányvártól Sz[ent] Miklós felé Sántsi Helységig hasétja a fent nevezett két v[ár]megye között a határt; onnénd nagy Rétse, — Kis Récse; és Baczónak helységek határain keresztül folyván, — Bakónaki határban lévő három kútfejétől fogva a meg nevezett helyen vizét a Murával közli. • II. A tekervényes és sok helyeken tisztátalan árka miatt zápor esés időkben a mellékes réteket és legelőket meg szokta önteni. — [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen]