Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Szepctneki Pataknak Leírása I. Szepetneki patak eredetét veszi az Esztregnyei határban, és ugyan Esztregnyei és Szepetneki helységeken keresztül folyván, a mint fellyebb érintetett, — Keresztúri határban ágozik egybe a Kánisnicza patakával. II. Ezen patak vize szapora esők alkalmával partjait meg halladván, a mellett lévő Réteket és Legelőket meg szokta önteni. — [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen] Molnári Pataknak Leírása I. Molnári patak veszi eredetét a Rigáczi határban lévő nagy forrásokból, mellyek [ne] k két felsőbb ágai Petri Helységen alól szakadnak öszve, — és igy Rigyáczi és Sömjén földi helységeken keresztül, ugy szinte Sömjénföldi határban az ország uton alól útját folytatván, midőn az emiitett felső ágával egyesülne, Keresztúri, és Molnári Helységek határi között magát a Muhra folyóval egyesitti. — II. Hasonlóképpen ezen Patakotska tartós essők után a mellette ki terjedett Réteket és Legelőt meg futja. [III.—IV.—V.— és VI. kitöltetlen] Letenyei Pataknak Leírása I. Letenyei patak ered Szajki és Tolmácsi határokban Béczi helységen feliül; — Letenyei helységen keresztül folyván, a hol is a Muhra Közi Járáshoz vezető Országúti hidon feliül a Rátkai patakot magához veszi, továbbá az Egyedutai Legelőn keresztül folyván, ismét a Polai Patak vizével meg erősödik, ez után pedig a Tóth Sz[ent] Mártonyi legelőn, vagyis az úgynevezett Korongi erdőn magához veszi a Borsfai, és Vakonyai patakokat mellyekkel Becsehelyi