Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

höchst angestelten Commission, in Rectificierung deren Strajtigkaiten obiger Graenczen &. &. de a° 1753. Scala 1/4=100° 7. v. v. Scala 1"=100° 7° Conspectus Ductus Metalis secundum Lineam Therezianam inter Regnum Hungáriáé Comitatum Zaladiensem et Ductus Styriae, circulum Mahrburgensem, ex ordinatione articularis nec, seu Lapida 18 inpertunbato Consistante usq: trimetam inter Regni Hungáriáé Cottus Zaladiensem et Castriferrei ac Ducatus Styriae Circulum Mahrburgensem erutam, per concennentium jurisdictionem Geometras A:i 830. assumpt. Scala 2"=100°. Ternava, Kopanecz, és Perjó Folyónak Leírása • • I. Ternava vize veszi eredetét Felső Muhra közi vidékben — Obrezsanetz, Martinecz, és Cherchani határokban öszve szövetkező patakokból, és ön valóságos nevét pedig felső Hraschtyai határban kapja, a hol is Chrechani patakkal őszve ütközik, — onnénd veszi folyását Hrastyani, Pretetineczi Helységek; Nedelicz és Csáktornyai Mező Városok határjain keresztül, Stefaneczi, Szoboticzai, Benkoveczi, Jutseveczi, Paloveczy, — Streleczi, — és Detzsimoteczi határoknak. — ahol is a Beliczai Pastova nevezetű patokat veszi magához, és ugyan Streleczi határban két felé ágazván, bal része foly Gordinoveczi, és Domasineczi Köz legelőkön keresztül, és Domásineczi határig északnak, itten pedig fordulatot tészen napkeletnek, még végtére e most emiétett határ szélen délnek csavarodván, — Alsó Hraschtyáni legelőnek csúcsán magát jobb ágazat jávai őszve kapcsolná, — Innénd folyását Detzsimoteczi, Tarschischtyei — és Dvoristyai Határokon keresztül tovább folytatja, — ezen két ágazat öszve folyásától Alsó Hrastyani, — Murotseki erdőn, — Hodosányi, és Goricsányi Határokon a víz rendetlen utat tart folyásában, — továbbá Kottori Mező Város Gerenyák nevezetű Legelő, és Mezovai Pusztánál a nevét Kopaneczi névvel felcseréli, és igy Kopanecz név alatt útját folytatja, — a méglen Mezovai pusztán Kottori Mező Város, — Miháloveczi — Sz[ent] Máriai határokon keresztül tekervényes folyása után, Domborui határ szélen nevét vesztené ismét, és Perjó névvel felcserélni. — Ezen név alatt Légrád M[ező] Városnak Posuti Legelőin két ágyra szakadván — bal részrül a Muhra, jobbról pedig a Drávával közli, — vizét. — II. Esetét ezen pataknak lehet a Muhráéhoz hasonléttani, különössen libelláivá nincsen, — A sok és kiváltképpen nagy hajlásai miatt folyása igen csendes, és ezen lassú folyás közép, és felső vidékjeinek nagy posványságot okoz. [A felmérés szerint a martineci határtól a torkolatáig a hossza 34 600 öl — azaz 65,6 km —.] A Posvánságokat nem csak a tekervényes folyás, hanem a rajta sok rendetlenül épített malmok is okozzák, — a Fenek többnyire kövecses, — és ugyan ezen helyeken alacson korában alig mér a mélysége 6. zolokat.