Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)
hihető hogy a viztől mert aki oda megy más honnénd lakos, az is meggolvásodi.k, soha sem állíttathatott egy katonát is, számlál 490 lelket, Bellatintzi Filiálisták. — Isakótz Bellatintzi Uradalomhoz tartozandó helység; — a Mura vize mellett fekszik, jó földje van, rétje nem annyira — vettetik itt is mindenféle őszi, és tavaszi jószág, lóher is. — Erdeje füz fa, eger. és tüske bokor, jó lovakat neveltetnek, van itt az Uraságnak Svatzerájja, és gabonás majorja, — Lakosi Bömhétzek Rfómai] Cathfolikusok] jobbára mind golyvássak, számlál 398 lelket. — Bellatintzi tárához tartozandó. — Deklesín tartozik özvegy Gyikáné Aszszonyság Bellatinzi Uradalmához Mura Vize mellett — és Vass Vfájrmegye szomszédságában fekszik; — Murán lull Steier Országgal szomszédoltatik; — Egyenes fekvésű földje jó — termesztenek mindenféle őszi, és tavaszi jószágot, lóhert is, — erdeje kevés az is fűzfa, eger. és tüskebokor, egy régi fából épült kápolna vagyon benne és Kirfályi] Harmintzad. — Lovak tenyésztetnek a lakosok által, Bömhétz nyelvet beszéllik. — Rfómai] Cathfolikusok] számlál 399 lelket. — Bellatintzi fiUalisták. II. [Az út hossza Ráckanizsától a Deklesin melletti Vas megyei határszélig 8 117 öl, azaz 15.4 km.] [III.—IV.—V.—VI.— VIL—VIII.— és IX. kitöltetlen] Nagy Kanizsától Csáktornyáig menő Nagy Kereskedő Ut I. Ezen nagy kereskedésbéli ut mégyen Nfagy] Kanisáról nap nyugotnak. Szcípetneki helység felé. Innend ugyan ezen nyugotti fordulatjában, — Sömjénföldi vagy másképpen Ederitsfai és Molnári helységeken keresztül, a hol is délnek Kottori Mező Város felé fordulván, megtartya ezen Délnek való fordulását Alsó Vidovetzi helységig, mely helységnek déli végén egy kő képnél a Kakonyai Pusztán — ugy a Domborui helységen keresztül vezető katonai ut öszve ütközik, és napnyugotnak Szfent] Mária Alsó Mihálovetzi helység mellett. Draskovetznek mégyen. a hol is Éjszaknak Rátz Kanizsa felé vezető Commercialis úttól el válik, meg tartván tovább is ugyan, nyugotnak lévő fordulását — és éri Czirkovlányi helységet. — ezután pedig Perlaki Mező Várost. — Ezt meg haladván, tart Szfent] Kereszti Pusztának, Nagy Stefanetz, Felső Vidovetz — Felső Pusztakovetz —• és Buzovetznek — innen pedig tovább menvén éri Csáktornyai Mfező] Várost, — ezentúl pedig legelőben éri Nedelitzi Mfező] Várost. — a hol délnek fordulván Horváth Országh felé Várasd Szfabad] Királyi Városnak indul, napnyugotnak pedig Steyer Országh felé Felső Hráschányi, és Ternovetzi helységeken keresztül ugyan Steyer Országban fekvő Ormosdi helységet éri. —
