Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

A Mező Városok és Helységeknek Leirása. Nagy, és Kis-Kanisa már ez előtt a Bétsi Posta útnak leirásában találtatnak. Szépeinek N[agy] Mféltóságú] Herczeg Battyány Fülöp Nagy Kanizsai Uradalmához tartozó helység, — Itt vagyon Fára Templom, és egy Ágostai Oratorium, lakják Magyarok, Horvátok, és Németek, kik között 998. Rfómai] Cathoflikus] és 377 Akathfolikus] vallású lélek találtatik. — A mezzei déli napkeletnek Kanizsai határ felé nagyon homokos, napnyugotnak pedig agyagos, — a népe kiváltképpen a Némethek igen szorgalmatossak, és igy noha mezzeje sovány, még is minthogy határjokban a szőllő hegy kevés, a trágyát gyorsan szántó földjeikre használják— azért is őszi és tavaszi minden némü vetések elegendő bőven adja viszsza a fáradság bérét, rétjek kevés, és nem igen jó, többnyire a Kanizsai réteken felében kaszálván, ugy szedik meg télre való szénájokat, — nevelnek lovakat, szarvas marhákat, — és sertvéseket, a Jobbágyok Urbarialisták, emporiális helyek Kanizsa; — szoktak Kanizsából, — Sopron, és Bécs felé minden nemű kereskedésbéli jószágokat fuvarba vinni. Itt az Uradalomnak a helységen alól, délnek egy szépen épült majorja, és Tiszti lakása vagyon. — Szarvas marhákon kivül sok nagyon jó fajú juhokat tenyésztenek. — Vagyon sok, és szép erdeje. — Sömjénfölde, vagy is Erdőffa Méltóságos Pallini Inkey Ferentz Császári Kirfályi] Kamarás Urnák Rigátzi Uradalmához, és Tóthszent Mártonyi farához tartozandó helység 356 Rfómai] Cathfolikus] Horváth lélek lakja. — A helység két igen termékeny völgy között egy hegyháton hoszszat fekszik, szántó földje középszerű, rétje tűrhető jósággal bir, mivel szorgalmassan a közepeken megárkoltattak. Termesztenek mindenféle őszi, és tavaszi jószágot —, nevelnek szarvas marhákat, és lovakat, — a Piartzok Nagykanizsa, a hol mindenféle eladandókat naponként, valamint a Szepetnekiek [nek] is be hordják — erdeje tagos, tőlles, és bükkös. — Molnári nagy Tekintetű Halasy Károly Csfászári] Kirfályi] Tanátsos és Tekéntetes Csuzy János Uraságok birják ezen helységet, lakosai Horvátok Rfómai] Cathoflikusok] számlál 384 lelket, a mezzeje délnek homokos, éjszaknak agyagos, termesztenek mindenféle őszi, és tavaszi jószágot, de leginkább kukoritzát, és hajdinát. — Rétjei, miólta a Mura meggátoltatott igen jók, — nevelnek haszonvehető szarvas marhákat, lovaik úgymint a Sömjénföldieké a sok fuvarozás miatt nem igen rossak, egyeberánt a népe igen iparkodó, és minden eladandó szereiket naponként Kanizsai Piartzon árulják, lent, és kendert is, erdeje kevés, többnyire gyertyán fákból álló, kevés bük, és tölgy fák találtatnak benne. — Kottori Mezző Város. — Tartozik Mura közi Uradalomhoz, — lakosi örökös contractüalisták, a Mura vizének jobb partján fekszik, minekelőtte a Mura reguláztatott volna, az egész határ tetemes károkat szenved a gyakor árvizektől, és az egymást érő tekervényei áradásakor elöntvén szántó földjeit, mind pedig rétjeit, nagyon megrongálta, — itt nem régiben fundáltatott Plébánia a F[ő] Nfagy] Mféltóságú] Kfirályi] Hfelytartó] Tanátsnak közben járulása mellett, — Szép és a népnek mennyiségéhez képest alkalmaztatott Templom vagyon, — a Fára ház kellemetessen egy emeletre jó materiáléból épült, — úgy hasonlókép a városháza is, egyébberánt más különös épületek nintsnek. — A Templom tornya bádoggal van ékessen födve, — mellyben igen szép hangú