Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Ellenben héti vásárja nincsen — Országos pedig vagyon négy, mellyeken egyszersmind barom vásár is ugyan egy alkalmatossággal, vagy is napon tartatik — az l-ő Február 24-én — 2-k Julius 2-én — 3-k Augustus 20-kán és a 4-k 8-ber [október] 4-én. Letenye M[ező] Város népességét a mi illeti, számlál 676 lelket — Bétz 282öt Egyeduta pedig 576-ot öszvessen 1534 lelket — kik közül 1 Acath[olikus] — 1 Helv[ét] és 5 Zsidó. Rátkói-Puszta. — Ezen Pusztát bir ja Mféltóságos] Pallini Inkey Imre Cs[ászári] K[irályi] Kamarás Ur — kellemetes és szép a vidékje — Éjszaki napkeletről hegyes és völgyes — délnek a posta ut mellett róna — szép és tágossan ki terjedő erdeje — ujjonnan bé plántált szöllő hegye — melly az ő szép fekvésére nézve figyelmet érdemel, a mezeje jóllehet hogy hegyes, de még is a szorgalom után elegendő bőven jutalmazza a gazdák fáradságát — a rétjei miólta a Murának két rendbéli egymást érő tekervényei keresztül vágattattak volna, azolta az árviz meg öntésétől mentek, és gazdag hasznos szénát termének — mind birkára, mind szarvas marhára nézvést — ezen Puszta Felső Szemenyei Farának filialissa — számlál 145 lelket, kik között 5 Zsidó találtatik. — Az Uraságnak itt szép lakó háza, és egy gazdaságot vezető Tisztje is vagyon — a Zsidó és Pálinka házon kivül semmi jó matériáiéból készültt épületek nem találtatnak — a többi uradalmi épületek ámbár hogy szép rendre, és a gazdaságnak talpköve szerént épültek, — de csak fa, és szalma matériáiéból — tart az Uraság gúlát, és jó fajú birkákat. — Aligvári Puszta. — N[agy] Mféltóságú] Herczegh Eszterházy A[lsó] Lendvai Uradalmához, és a F [első] Szemenyei Farához tartozik — Itt egy derék, fa és szalmából épültt csárda, és Uradalmi Major találtatnak, mellyek helyessen elosztva nem régen készültek — mezeje róna rétje a Mura mellett igen jó — a Mura regulázása után, ha csak szer felett való áradások nincsen, a réteket meg nem futja, a viz — a vidékje szint olly kellemetes, és a természettől fel ruházott, mint a Rátkai Puszta; — keletnek különössen szépen fekvő hegyek, mellyekből jó bort várhatni — délnek a gazdaságra leg alkalmatossabb rónaság; — Erdeje tölles, és bükkös — 29 lélek lakja, mind cselédek, — beszélnek Magyarul éppen — igen jó Spanyol fajú juhokat is tenyésztenek itten. — Csörnejölde. Alsó Lendvai Uradalomhoz és F [első] Szemenyei Farához tartozandó helység — a népe Magyar, 310 lakossá vagyon — nevelnek szarvas marhákat — lovakat, és sörtvéseket — a mezeje délnek róna és nagyon jó, keletnek pedig hegyes—völgyes, termékenységére középszerű — szöllő heggye nagy és jó borokat teremnek — mindennemű őszi és tavaszi jószágot vetnek — Emporiuma Kanisa, ha sóért mennek — egyébb eránt pedig Csáktornya — erdeje nagy tölles, és bükkös. — Vörcsöki-Puszta — Mféltóságos] Nágotsi Zichy Jósef Cs fászári] Kfirályi] Kamarás Uré — vagyon itt a tisztelt Uraságnak Tiszttartója — Uradalmi tagos gazdaságbéli épületek, — és egy kellemetessen épültt kissebb nemű Templom ékesitti ezen pusztát — egyébberánt pedig a természettől eléggé fel ruházott vidék, az ő kiterjedésében nagy szép tölles, és bükk es erdőt foglal — mellyben egy kevés gyantás fenyő is találtatik — szöllője nagy és az egyik részi déli-nap keletnek most négy Esztendeje hogy ültettetett — neveltetik itten jó Spanyol