Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Halász Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak problémái az

Közoktatásügyi Minisztérium kiadta első, a legrosszabb állapotban lévő iskolák sürgős javítására vonatkozó rendelkezését, melynek értelmében várbogyai Bogyay Lajos megyefőnök a következőképpen utasította a megye hat járásának élén álló közigazgatási főbírókat: „Azon általános és kedvetlen hatású tapasztalás következtében, mely szerint legtöbb helységekben az oskolai lakok igen elhanyagolt állapotban vannak, s a kívánt czélnak megnem felelnek, vagy épen nem is léteznek, legfelsőbb helyről (ti. a Vallás és. Közoktatásügyi Minisztériumtól. H. I.) azon utasítás érkezett, miszerint az e részbeli hiányokon mielőbb segíttessék, mi ért is ezennel felhívom Tekintetes Urat miszerint szokott hivatalos erélyességével oda munkálni szíveskedjék, hogy olly helyeken, hol illy hiány mutatkozik, a panasz mielőbb megszűntessék. E czél elérése tekintetéből az ügyintézésre nézve a következőket jegyzem meg; l.ör Olly helyeken, hol a községnek tehetségében áll az oskola épületeket felállítani, s a költségeket fedezni bírja, a község az épület felállítására erélyesen utasítandó. 2.

or Hol e részben szerződések léteznek az illető felek ebbeli szerződési kötelezettségüknek telljesítésére utasítassanak. 3.

or Hol cononica visitatio alkalmával bizonyos rendelvények hozatnak, ezek azonnal teljesítendők. 4. er Hol az épület felállítása és fenntartása iránt szerződések léteznek a felek a kötelezettségek teljesítésére utasítaridók. 5. ör Hol a község nem képes az oskola épületet maga felállítani, s költségeit fedezni, ott az elébbi földes uraságok czélszerű módon oda lesznek felhívandók: hogy az e részbeli költségekben őkis segélyt nyújtsanak, illy esetben azonban a község köteleztetendő, hogy minden szállítási és kézi munkákat telljesítsen, és ha a községnek erdeje volna, a szükséges épület fát is minden megtérítés nélkül szállítsa.'*

2 Kétségtelen, hogy — ezek szerint szinte valamennyi magyarországi megyében — a népiskolák három legfőbb problémája, az iskolaépületek állapota, a tanítók szakképzettsége és alacsony fizetése, valamint a tényleges tanulólétszámának az iskolaköteles gyermekek számához viszonyított alacsony száma közül legelőször az „intézményhálózat" feljavítása érdemelt orvoslást. Tulajdonképpen ez a rendelkezés — melynek eredménye 1853-ban kezd mutatkozni — határozza meg az ötvenes évek első felében a népiskolapolitikát, elenyésző a népoktatásüggyel foglalkozó egyéb ügyek száma. A tanítók szakképzettségének növelésére, a már gyakorló tanítók utólagos levizsgáztatására 1853-ig még nincs törekvés, ugyancsak nincs nyoma ebben az időben az erőszakos iskolába kényszerítésnek sem.

3 2 Zala megyei Levéltár (a továbbiakban ZmL.) IV. 151. 1851. X. B. 6398. 3 Vö. KÖTE Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és ai dualizmus korában. (1849—1918). Egyetemes neveléstörténet. 43—46. füzet, szerk.: Mészáros István. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.) 10 p. „... sok esetben csendőrrel vitték a gyerekeket az iskolába, s a szülőre súlyos büntetést róttak ki, ha gyermeke távol maradt az iskolától."