Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Halász Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak problémái az

II. Az iskolaépületek megjavítása és létesítése érdekében tett intézkedések A fent idézett rendelet végrehajtása előtt valamennyi járásban felmérték a nem megfelelő épületek számát. Ezek szerint sürgősen meg kellett javítani Almás, Alsócsány, Alsózsid, Balatonmagyaród, Bezeréd, Bókaháza, (Kis-) Bucsa, Csabrendek, Csáford, Dabronc, Egregy, Eszteregnye, Felsőrajk, Gelse, (Nemes-) Gulács, Gyűrűs, Hahót, Kallós(d), (Nagy-) Kapornak, Kehida, Kerkaszentmiklós, Kisrécse, Lenti, (Zala-) Lövő, Nagyrécse, Nemesbük, (Alsóés Felső-) Páhok, Pötréte, Rezi, Rigyác, (Zala-) Sárszeg, Sormás (Bucsu-) Szentlászló, Szépeinek, Tekenye, Tilaj, Tótszentmárton, (Zala-) Udvarnok, Vállus, Vindornyafok községek iskoláit.'

1 Mild Mihály (zala-) szentmihályi lelkész a megyefőnöktől egy beszélgetés során — hatósági támogatást kért, mert a falu lakói vonakodtak megfizetni a „községi oskola számára kivetett kötelezettségi segédösszeget". Ezt a pénzt az iskola bebútorozására kívánta felhasználni a szentmihályi plébános. A megyefőnök utasította a főbírót, hogy a helyszínre kimenve, ha kell „törvényes erő közbejöttével" szerezzen érvényt a rendelkezésnek. A főbíró fellépése nyomán, erőszak alkalmazása nélkül sikerült fizetésre bírni a falu lakóit.

5 A zalaegerszegi járásban az alsóbagodi iskolába tíz filiális községben lakó gyermek járt, mintegy 10 km-es körzetből. Az iskola nemcsak a rossz állapota, hanem kis mérete miatt is javításra szorult. A főbíró elrendelte az iskolaépület megjavítását és megnagyobbítását. Az egyik filia, (Zala-) Boldogfa lakói, kijelentették, hogy semmiképpen sem vesznek részt az alsóbagodi iskola felújításában, inkább építenek saját maguknak egy iskolát, erre a célra a tagosítás során kijelölték a telket, és a község vezetői évi 100 pengő forint fizetést, tűzifát, valamint háztulajdonosként 1/8 pozsonyi mérő

6 búzát és rozsot ajánlottak fel tanítói fizetésül. A járás közigazgatási főbírójának, Fábián Pálnak nem sikerült rávenni a községet, hogy magasabb bért fizessenek, mert szerinte ennyiből családos ember nem képes megélni, és megfelelő tanítót — lehetőleg képzett tanítót — ezért nem fognak kapni. A megyefőnökhöz írt jelentésében annak a véleményének adott hangot, hogy a boldogfaiak csak azért tették az iskolaépítési ajánlatot, hogy ne kelljen a (kb. 4 km-re lévő) Alsóbagodba járni dolgozni, megjegyezte még azt is, hogy egy másik távolabbi filia, a — kb. 5 km-re fekvő — Andráshida lakói a döntést várják, mert ők sem akarnak az alsóbagodi iskola építéséhez hozzájárulni, kedvező döntés következtében megmenekülhetnének ettől a nem kis közmunkától. Az ügy fontosságára való tekintettel a megyefőnök 1852. július 12-re az érdekelt községek képviselőit összehívta az alsóbagodi plébániára. 1853-ig ez volt az egyetlen eset, amikor a vármegye első embere személyesen járt el az oktatásügyet illető kérdésben. Ezen a megbeszélésen az andráshidai képviselők 4 OL. D. 93. 13. és ZmL. IV. 151. X. B. 5 ZmL. IV. 151. 1851. X. B. 6659. 6 1 pozsonyi mérő = 62,498 liter.