Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Turbuly Éva: Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első évtizedeiben. I. rész
Ezredes szállásmester auditor (ügyvivő) adjutáns (ezredes főnöke) élelmiszerbiztos káplán ezredsebész egy sebész dobos tömlöcőr szekérmester élelemszállító szekerek lü 20 17 4 5 3 3 2 3 1 2 2 471 Külön táblázatok készültek az egyes községekben elszállásolandó katonalétszámokról. 46 A portiók felosztását nehezítette, hogy a megye adóalapként dicával számolt. A teljes termelőerő községenkénti számbavétele alapján meghatározták egy-egy dica értékét (pl. 8 ló, vagy 6 ökör, vagy 80 juh stb.) így az összeírás bizonyos számú dicát eredményezett, amellyel elosztották az adóösszeget, és kiszámították, hány forint és dénár esik egy dicára. Nem rendelkezünk olyan forrásokkal, amely a vizsgált időszakban megmutatná, Zalában milyen termelőerők számítottak egy dicának. Annyit tudunk, hogy 1727-ben négy dicára számítottak egy portiót. A beszállásolásokból adódó teendőket, a lakosságtól megkívánt szolgáltatások milyenségét és mennyiségét csak az 1710-es évektől szabályozták rendeletek, addig a lakosság teljesen ki volt szolgáltatva a katonaság kényének, kedvének. Egymást érték az ún. excessusok, kihágások, amelyeket a kötelező szolgálmányok pontos meghatározása nélkül nagyon nehéz volt bizonyítani. A megyéhez gyakran érkeztek az egyes községek panaszlevelei, de az nem tudott hatékonyan fellépni a károk megtérítése érdekében. A verekedések, testi bántalmazások mellett a kihágások többsége abban állt, hogy a katonaság az előírtnál több természetbeni juttatást — gabona, hús, bor stb. — csikart ki a lakosságtól. A felhasznált javakról — különösen az átvonuló katonaság — nem adott nyugtát, így a megye azokat nem tudta elszámolni a katonai hatóságokkal, nem számítottak be az adó összegébe. A visszaélések egy másik típusa volt a deperdita, amikor a beszolgáltatott terményeket, élelmiszert, a piacinál alacsonyabb árfolyamon számolták el a katonaságnál. Az 1723:100 tc-vei felállított országos biztosi hivatal feladata elvileg a lakosság védelmezése volt a hadsereggel szemben. Munkáját a helytartótanács ellenőrizte. Hatásköre kiterjedt a pénzbeli szolgáltatásokra, a beszállásolásokra és áthelyezésekre, a visszaélések ellenőrzésére, az ezekből származó károk megtérítése stb. A biztosi hivatal keretein belül 4, majd hamarosan 6 kerületi biztosságot állítottak fel Pozsonyban, Sopronban, Budán, Kassán, Debrecenben és Nagyváradon. 47 46 Kgyjk. 1726. október 7., Kgyi. december 7. 47 KOMORÖCZY, 5. 1.
