Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Turbuly Éva: Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első évtizedeiben. I. rész

A megye is választott saját tisztviselőket katonai feladatok ellátására a kisebb birtokú nemesek közül. Jelölésük a közgyűlésen történt. Minden egyes beszállásolt, illetve a megyén átvonuló századhoz beosztottak 1—1 kommisszáriust. Az ő feladatuk volt a kijelölt csapattest fogadása és elvezetése szálláshelyére, a katonaság magatartásának ellenőrzése, a katonaság és a lakosság kapcsolatának figyelemmel kísérése, a rendelkezések betartása mindkét féllel. Munkájukért napidíjat kaptak. Ennek összegére azonban a vizsgált időszakban nem találtunk utalást/'

8 A megye általában 1—6 hónapig terjedő iőszakra vonatkozóan tartott computust, azaz elszámolást a katonai szervekkel, a beszállásolt csapatok ezredesével és a kerületi hadbiztossal.'

19 Ilyen alkalmakkor került sor az excessusok előterjesztésére, ha lehetett, orvoslásukra. A katonatartás a 18. század folyamán végig súlyos teherként nehezedett az országra, és természetesen Zala megyére is, amely megpróbált küldöttei és ágensei révén kedvezőbb helyzetet kiharcolni. 1718-ban Sigray József alispánnak sikerült az udvarnál a megyére kivetett katonai portiók csökkentését elérni. Ezért 100 forint jutalmat kapott. 1719-ben gr. Battyányi Lajosné és Sigray közösen hárították el négy századnak a megyébe telepítését. Ezért 100 aranyat, illetve Sigray 200 forint honoráriumot kapott.

50 A költségvetések állandó, jelentős pénzösszeget kitevő tételei voltak a különböző katonai méltóságoknak, ezredeseknek, századosoknak, kerületi biztosoknak fizetett „diskretiók" amelyekkel a megye a katonasággal való zökkenőmentesebb kapcsolatot kívánta előmozdítani, mindenekelőtt pedig az ellátandó katonaság számának csökkentését. A lakosság és a beszállásoltak közötti atrocitások mindennaposak voltak. Elképzelhető, milyen következményekkel járt a kényszerű egy bezártság. A megye rendeletekkel próbálta elejét venni az összeütközéseknek. 1724-ben

51 rendelettel tiltotta meg a parasztok és a katonák együttivását, az ilyen alkalommal kirobbanó verekedések megakadályozására. Ugyanitt meghagyta a kocsmárosoknak, hogy két mérőnél több bort ne szolgáljanak ki a katonáknak. Az is többször előfordult, hogy egyes katonai egységek nem fogadták el a kijelölt szállást. 1724-ben a december 7-i közgyűlés ilyen ügyben küldött deputációt Bécsbe.

52 A lakosságot sújtó katonai terhek közé sorolható még — bár a 18. században egyre csökkenő mértékben — a várak megerősítésére szolgáló ingyenmunka, (gratuitus labor), faszállítás, továbbá a katonaság számára adott előfogatok, szállítások (vecturae), amelyeknek megszervezése és felújítása szintén a megye feladata volt — végül a hadkiegészítés egyre súlyosbodó terhe. Ezeknek tárgyalása azonban meghaladja a dolgozat kereteit. 48 Kgyjk. 1726. december 7. 49 Kgyjk. 1726. október 7., január 5., stb. 50 SZABÓ Béla: 105. 1. 51 Kgyjk. 1724. december 10. 52 Uo.