Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Sági Károly: Adatok a Keszthely-kultúra korai szakaszának ötvösiparához
Bóna István 47 és Kurt Horedt 48 egymástól függetlenül hangsúlyozottan utalnak arra, hogy a korabeli források nem tesznek említést bizánci katonaság pannóniai állomásozásáról. Tegyük ehhez hozzá, hogy a gepidák 536-ban elfoglalták Sirmiumot és környékét, 49 Noricum Mediterraneumot meg a frankok szállták meg, 50 így Pannónia területe elzáródott a keletrómai császárságtól. A birodalom határa a Balkánnál a Duna és a Száva volt. 51 Prokopios 560 táján tárgyalja a birodalom területén végzett nagyszabású építkezéseket. 52 Már Salamon Ferenc észrevette, hogy ,,az egykori Pannoniában, az az Belgrádon felül egyetlen várat sem nevez meg a jól értesült Prokopios hosszú névlajstroma, amelyet a császár restaurált volna." 5 '' Bóna István 568 és 630 közé teszi a horreumi temető korát, 54 hasonló Kovrig Ilona véleménye is. 85 Ebből adódóan erre az időre tehetjük a 14. sír korongfibulájának keretét pótló ötvösműhely működését is. Az említett fibula keretek pótlásán kívül a Keszthely-kultúra korai szakaszában dolgozó műhely végezhette a horreumi temető 5. számú sírjában talált arany függő javítását is. A törött arany függőt kalapácsolással ragasztották össze. 50 A műhely működésének további tisztázása a jövő kutatásának feladata. : A burgund jog megőrizte a faber argentarius, az ezüstműves emlékét. H. Zeiss burgund uralom alatt élő római iparosokra lát ebben utalást. 57 A körvonalazott Keszthely környéki ötvösműhely és a továbbélő romanizáció kapcsolatát ugyancsak a további kutatásnak kell tisztáznia. Lipp Vilmos által említett nyitott, kígyófejes karkötők szűk térben kerülnek elő Keszthely környékén, 58 így feltétlenül helyi gyártmánynak tekintendők. Kérdés, hogy az ötvösműhely bekapcsolódott-e ezek gyártásába, vagy kutatásunk által már korábban észlelt bronzművesműhely állította ezeket elő? Georg Müller figyelt fel a Keszthely környéki pontkörös bronzokra, 50 Fettich Nándor a csoportot vizsgálva a szerszámazonosság alapján műhelyt 47 BÓNA, I., Ein Viertel Jahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn. Acta Arch. Hung. 23/1971/297. 48 HOREDT, K., Die Deutung des Gräberfeldes von Környe. Jahrbuch des Röm.Germ. Zentralmuseums Mainz 18/1971/200. 49 BÓNA, I., Die Langobarden in Ungarn. Acta Arch. Hung. 7/1956 '235. — CSALLÁNY, D., Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken. Bp., 1961, 12. 50 WERNER, J., Die Langobarden in Pannonién, München, 1962, 11. 51 MORAVCSIK, GY., Einführung in die Byzantinologie. Bp., 1976, 137. 52 MORAVCSIK GY., A magyar történet bizánci forrásai. Bp., 1934, 59. 53 SALAMON F., Alsó.-Pannónia a góth és longobard megszállás alatt. Századok 16/1882/8—9. 54 BONA, I., Ein Vierteljáhrhundert 297. 53 KOVRIG, I., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Bp., 1963, 124. 5* BARKÓCZI, L., Das Gräberfeld von Keszthely—Fenékpuszta Taf. 75, 3. 57 ZEISS, H., Studien zu den Grabfunden aus dem Burgundenreich an der Rhone. Sitz. Ber. d. Bayer. Akad. d. Wiss. Phil. Hist. Abt. 11/1941/59. 58 KISS, A., Die Stellung der Keszthely-Kultúr in der Frage der römischen Kontinuität Pannoniens. JPMÉ 1967, 58, Abb. 4. 59 MÜLLER, G., Die gotische Fibel von Gâter in Ungarn. Mannus 27/1935/125 —127.
