Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Sági Károly: Adatok a Keszthely-kultúra korai szakaszának ötvösiparához

sabb, legészakibb széle képezi. A lemezes övdísz,

32 a kis kosárkás ezüst függő, a nyitott kígyófejben végződő karperec, a korongos fibula, a négyélű vastagodással bíró és díszített fülkanalas tű területe." A temető publikációjából annyit tudunk még meg,

33 hogy a kereteit korongfibulát gyermek sírjában találták, de nem a csontvázon, hanem a sírgödör töltelékföldjében feküdt, így feltáráskor képmezejét csákányütés sértette meg. Lipp Vilmos szerint

3

'

1 a tárgyalt alsödobogói korongfibula ..valószínű zsákmányképpen került" hozzánk. ,,Az 5 cm átmérőjű alsó ezüst koronghoz vas tű volt forrasztva. A domborúan emelkedő felső, szintén ezüst lap két részből áll, t.i. sima keretből, ezen belül pedig gyöngyözött szegélyben aranyozott, trébelt művű kissé megrongált kép, amely a boldogságos Szűz fogantatását ábrázolja. A kép merev vonalakból alkotott és nagyon emlékeztet a byzanci pénzeken látható rajzokra. Középen dombon álló nagyszárú kereszt, ettől jobbra Gábor arkangyal, balról a boldogságos Szűz. Mindkét alak fejét egész kört mutató dicsfény övezi." Lipp közli a korongfibula rajzát is. Lipp Vilmos "az említett korongfibuláról annyit mond még, hogy belsejét „fehéres ragasszal" töltötték ki. A római ötvösgyakorlat a vékony lemezből készült tárgyaknál kén kitöltést alkalmazott.''

5 Alföldi András szerint

36 a keszthelyi és pécsi kereteit korongfibulákat fából faragott lappal, vagy fehéres masszával töltötték ki. Kurt Böhner a nyugati korongfibulákban méhviasz szerű töltőanyagot figyelt meg.

37 László Gyula rámutat, hogy az avarkori ötvösök a préselt lemezekből álló tárgyak megerősítésére szívesen használták a tenaxot, ami viasz és téglapor, vagy gipszes anyag keverékéből állott.

38 Barkóczi László említett fenékpusztai korongfibulájában kemény, sárgásfehér töltőanyagot figyelhetünk meg. Vegyelemzés hiányában az anyag összetételéről nem beszélhetünk. Lipp Vilmos téves leírása és rajza alapján említi az alsódobogói korongfibulát Hampel József, aki az import lehetőségét nem veti el, de bizonyítandónak tartja még.

39 Alföldi András 1926-ban az alsódobogói korongfibulának csupán a keretét láthatta már a Magyar Nemzeti Múzeumban, amit aztán fényképen is bemutat.

40 Mivel mondanivalónk szempontjából ez a csonka darab is lényeges, a keretet mi is bemutatjuk. (2. kép) Alföldi András 1934-ben a már említett két jó tartású, azonos képtípusú pécsi korongfibula alapján korrigálhatta Lipp leírását az alsódobogói korongfibula ábrázolásáról.

41 Az alsódobogói korongfibula képe Alföldi szerint a 32 BONA, I., Beiträge zu den ethnischen Verhältnissen des 6—7. Jahrhunderts in Westungarn. Alba Regia 2—3/1963/50—57. 33 LIPP V., i. m., 40, XIV. t. 333. 34 LIPP V., i. m., 40. 35 NAGY L., Aquincumi múmia temetkezések. Diss. Pann. 1/4, Bp., 1935, 12. 36 ALFÖLDI, A., Untergang der Römerherrschaft in Pannonién II. Leipzig, 1926, 45. 37 BÖHNER, K., Die fränkischen Altertümer des Trierer Landes. 38 LÁSZLÓ GY., A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp., 1974. 76. 39 HAMPEL. J., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Bd. I, Braunschweig, 1905, 67, Fig. 72., Bd. III, 211, Taf. 170, 1. 40 ALFÖLDI, A., Untergang II, Taf. VI, 2.; A kereszténység nyomai 159. 41 ALFÖLDI, A., Zur historischen Bestimmung 297.; A kereszténység nyomai 157.