Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Sági Károly: Adatok a Keszthely-kultúra korai szakaszának ötvösiparához
seiest követően a fedőlap bemélyülő karélyait szegélyző ívsort félkörös poncolóvésővel verték a lemezre, az ívek találkozásánál egyenes poncolóvésővel alakították ki a fordított V alakú díszeket. A fibula magasságát megszabó oldallapot ezüst lemezből kivágott csíkból alakították ki, amelynek végeit összeforrasztották. A fedőlapot az oldalhoz forrasztották, a forrasztást gyöngysorrá alakított ezüst huzallal takarták. A fedőlapot és a képmezőt körülölelő gyöngysor dísz, a képmező aranyozásával egyetemben klasszikus örökség. Fettich Nándor szerint 27 a korongfibulák karélyosan bemélyülő fedőlapja a Martinovka kultúra ezüst serlegeinek formai hatását tükrözi. Szerintünk a gerezd-díszes bizánci fémtálak adták a formai indítást fibuláink kialakításához, meg kell viszont jegyeznünk, hogy hasonló keretelésű brossok a bizánci anyagból is ismertek. 28 A hazai kereteit korongfibulák bemélyülő karélyait követő poncolt ívsort és az ívek találkozásaihoz ültetett fordított V alakú díszt egy albániai, bizánci gyártmányú ezüst korsó talpdíszén is megtaláljuk. 29 A pécsi korongfibulák belsejét masszával töltötték ki és felforrasztották a fibuiák ötödik részét, a tűszerkezettel szerelt fenéklapot. Nézzük most Barkóczi László által talált fenékpusztai korongfibulát. A fibula eredeti kerete megegyezett a pécsi fibulákkal, ez megsérült, a keretet pótolni kellett. A pótláshoz vékony ezüst lemezből ollóval körgyűrűt vágtak ki, amit a képmezőt körülvevő kör bizonytalan vonalvezetése igazol. A körgyűrűből csak úgy tudták kialakítani a fibula keretének 0,7 cm magas oldalát, hogy az ezüst lemezt a fedőlapig háromszög alakban kivagdalták. Ezt követően a keret lefelé enyhén szélesedő oldalát formázóvason kikalapálták, a háromszög alakú kivágások oldalait összeforrasztották. A forrasztásokat mikroszkópi vizsgálat bizonyítása szerint reszelővel lesimították. Az így elkészült keretbe behelyezték a régi képet, a fibula belsejét masszával töltötték ki, amire ráhelyezték a tűszerkezettel szerelt, 5 cm átmérőjű, ezüstözött, bronz fenéklapot. A fenéklapra rákalapálták az oldal 1,5 cm széles részéi, Hogy az oldal gyűrődésmentesen simulhasson a fenéklapra, az oldallemezből is háromszög alakú cikkeket vágtak ki. A fibula alján a tűszerkezet nyomai még látszanak. Érdekes módon, Keszthely határából, az Alsódobogó domb népvándorláskori temetőjéből ismerjük a fenékpusztai fibula pontos mását. Lipp Vilmos 1879 és 1882 között 2088 Keszthely-kultúrás sírt ásott ki az Alsódobogón. 30 Az egyik sírban találta az említett korongfibulát. A temető leletanyagát Lipp sajnos nem síronkint, hanem tárgytípusok szerint ismertette, így annyit tudunk meg leírásából, hogy a fibula a II. regióban került elő. Ennek 31 ,,déli határát a négy murvás gödör, északi határát pedig a kopár csúcs legmaga27 FETTICH N., Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Arch. Hung. 31/1951/53. 2S Cabrol-Leclerq, Dictionaire d'arch. chrétienne et liturgie 1/2, Paris, 1924, 2193. 29 STRZYGOVSKI, J., Altai- Iran- und Völkerwanderung. Leipzig, 1917, Abb. 19—20. 30 BAKAY K., Kalicz N., Sági K., i. m., 77. 31 LIPP V., A keszthelyi sírmezők. Bp., 1884, 42.
