Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Bencze Géza: A dunántúli szénhidrogénkutatások első évtizede (1916—1926)

ban állók, s közülük hárman az elcsatolt Erdélyben folyt gázkutatásoktól jöttek.

3

' Az itteni garnitúrát vette át a koncesszionált területtel együtt a vállalat, le nem szerelte, de a számára fontosnak tartott zalai kutatást helyezte rangban eléje. így sorrendben az után került a kurdi fúrás üzemterve a bányahatóság elé, bár a jóváhagyás a budafapusztaiéval azonos napon, 1921. május 20-án készült, de az üzemengedélyt csak három hónap elteltével kapta meg a kurdi fúrótelep. Az itteni Trauzl gyári Rapid típusú, de ugyancsak gőzüzemű ütőfúró berendezés a zalainál modernebb konstrukciójú, 1500—2000 m mély fúrás kivitelezésére volt alkalmas.

32 Üzemvezető mérnöke Sartoris Lajos volt, a személyzet a zalaihoz hasonló felállású és 25—30 fő körül mozgott.

33 A munka menete a már korábban megismert módon zajlott le. Az átfúrt földtani rétegsorok igen bő vizet adtak, s már 75 m mélységben gáznyomok jelentkeztek, majd ezek többszöri észlelése után 306 m mélységben gázzal vegyes olajnyomot találtak. Műszaki problémák e fúrásnál is többször jelentkeztek, tetemes időveszteséget okozva. Végül a szindikátus úgy döntött, hogy az ezerméteres mélységre tervezett mélyfúrást a 623 m-nél keletkezett újabb műszaki zavar miatt nem folytatja. A két fúrással ki is merítette a rendelkezésre álló összeget, s a sikertelenséget még egy pénzügyi baklövés is elősegítette. A társaság tőkéjét koronára váltotta át, amely a nagy árfolyamesés miatt jelentősen elértéktelenedett. 1921 júniusa és 1923 decembere között századára csökkent a korona értéke, de már 1922 végén is csak kb. egytizedét érte.

3

'

1 A pénzügyi veszteség legalább egy fúrásra való összegtől fosztotta meg így a vállalatot. A szénhidrogének szempontjából meddő két fúrás után nem alakult meg az 1920-ban tervezett brit—magyar társaság, bár a koncessziós szerződést 1924 októberében újabb három évvel meghosszabbították, s ezzel lehetőség nyílott a folytatás — és pénz — esetében az esetleges sikeres kutatásra. A magyar kormány továbbra is szorgalmazta a kutatásokat, már csak az angol tőkével meglevő kapcsolatai miatt is, noha az újabb időszakban a D'Arcy Exploration Co. Ltd. nem kívánt Magyarországon befektetéseket eszközölni. Hosszas alkudozás eredménye volt a vállalattól a szindikátus számára kicsikart tízezer font, amelyet a hazai bankok bevonásával a kétszeresére emeltek. Ekkor már az újabb fúrás megvalósítása érdekében az egyik fúróberendezés értékesítése is felmerült a hiányzó pénzösszeg biztosítása érdekében.

35 Böhm a Baja környéki területeket olyannyira reményteljesnek tartotta, hogy az angolokkal való vitájában még egy itteni kincstári fúrás megvalósíthatóságát is felvetette, amennyiben az igazgatóság azt elveti.

36 W OL K—715. 1. cs.—48. 32 MAZALÁN P.: Hazai mélyfúrási gyakorlatunk különös tekintettel a földgáz- és olajkutatásra. BKL. 1939. 9. sz. 243. old. 33 BKL. 1921. 4. sz. 125. old. 34 vö. BEREND T. I,—RÁNKI GY.: A magyar gazdaság száz éve. Bp., 1972. 121. old. 35 NÉMETH A.: i. m. I. k. 164. old. :;,í NÉMETH A.: i. m. I. k. 173. old.