Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Bencze Géza: A dunántúli szénhidrogénkutatások első évtizede (1916—1926)
A korábban végrehajtott geológiai vizsgálatok eredményeiből következtettek arra, hogy Baja környéke alkalmasnak ígérkezik a várt sikeres fúrás kivitelezésére. Az itteni telepítést látszottak alátámasztani a régtől fogva ismert városi és Duna-parti gázömlések is. 1924 tavaszán kezdődött meg a fúróüzem felszerelése, s az év őszén a bányahatósági engedélyezésért benyújtották az üzemtervet. A programot a legminimálisabbra tervezték, a fúrást csupán ezerméteres mélységre szándékoztak kivitelezni. 37 Minden bizonnyal a rendelkezésre álló mindössze húszezer font kímélése volt az elsődleges cél, mivel az ide áttelepített budafapusztai fúróüzem ennél már bizonyíthatóan többre volt képes. A Sugovica partjára — az akkor Pandúr-szigetnek nevezett részen — felépített fúrási telep munkáját gyorsan, — az előző kettővel ellentétben a munkálatokat néhány hónapon belül — 1925 júliusa első felében már be is fejezték. A korábbiakhoz hasonlóan itt is többszöri, de jelentéktelen mennyiségű gáznyommal találkoztak, s emiatt is a tervezettet meghaladóan, 1369 m mélységig hatolt le a fúró. 38 A szindikátus e harmadik fúrása sem hozta meg a várt, az ígért, a végén már csak remélt — sikert, s eredménytelen lett, tulajdonképpen csődbe juttatva a Hungarian Oil Syndicate Ltd.-et. Az angolok — végeredményben rövidlátóan — a további kutatásokról végérvényesen lemondtak, noha magyar geológusaik meg voltak győződve arról, hogy e három, lényegében befejezetlen fúrás nem döntötte el véglegesen a dunántúli szénhidrogének létét, vagy nemlétét. A szerződés 1926-ban történt lejártakor azt nem újították meg, s kivonulásuk okának a kutatásra szánt összegek kimerülését jelölték meg, noha több évtizedes gyakorlatuk felhalmozódott tapasztalatai alapján tudatában voltak annak, hogy a kőolaj kutatása korábban fúrással felderítetlen területen nem kockázat- és költségmentes tevékenység. A magyar szakemberek szinte biztosak voltak a hazai kutatások közeli sikerében, de az angol társaság kivonulása után keletkezett űrt egyetlen idegen olajvállalat sem szándékozott betölteni, hiába volt biztosított a dunántúli területek koncesszionálási lehetősége. A sikertelenség a hazai tőkés vállalkozást is megbénította, nem akadt sem hazai fúrási vállalkozó, sem pedig egyetlen bank, amelyik ezeket pénzügyileg támogatta volna. Emellett a hazai szakembergárda sem fejtett ki megfelelő tevékenységet, mivel már részben a szindikátus megalakulása idejében külföldön — elsősorban angol érdekeltségeknél — tevékenykedtek, részben pedig a szindikátus likvidálása után távoztak külföldre, megmaradva az anyavállalat kötelékében, vagy kisebb számban az Alföldön tovább folytatott kincstári kutatásoknál. A Hajdúszoboszló körüli fenntartott területen továbbfolytatott állami kutatások sem produkáltak ez időtájt termelésre alkalmas mennyiségű kőolajat, vagy földgázt. Eredményük lett viszont a ma is ismert termálvizek feltárása Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Karcagon. Nyilvánvalóvá vált, hogy a dunántúlihoz hasonlóan itt is csak a nagyobb mélységű fúrásokkal lehetne eldönteni a kőolaj-, vagy földgázkérdést. A kincstár az ehhez szükséges anya;17 OL K—715. 1924—400. 38 BÖHM F.: i. m. 161. old.
