Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Foki Ibolya: Olasz—szlovén menekültek Zala megyében
ben meghosszabbított szerződésének értelmezése miatt az olaszokkal való sorozatos diplomáciai jegyzékváltások mindeddig nem hoztak eredményt 3 — a félszigetet és környékét már mint lehetséges hadszínteret kezelték. Bár Itália még tagja volt a Hármas Szövetségnek, számítani kellett a katonai összeütközésre. A vidék hadászati szempontból előnyös adottságai következtében, a konfrontáció esetén innen várták a támadások megindítását/ 1 Ha a lakosság elköltöztetésének okait általában véve vizsgáljuk, egyrészt ez tette szükségessé a kitelepítéseket. Másrészt Róma területi igényeinek ismeretében, feltételezésünk szerint mindenképpen előnyösnek bizonyulhatott az olasz nemzetiségű lakosság létszámát csökkenteni a közvetlenül az olasz hadszíntér szomszédságában levő félszigeten. Azt, hogy konkrétan miért e két város kiürítése jött elsőként szóba, a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megállapítani. Főként stratégiai megfontolásokból eshetett először Triesztre és Pólára a választás. Mindkettő jelentős kikötőváros — közülük Póla hadikikötő — volt. Mindemellett politikai indítékok is szerepet játszhattak. A pólai tengerész tisztikarban elég jelentős volt az olasz nemzetiségűek aránya. Az isztriai olaszok nemzeti törekvéseit hordozó pártoknak — különösen a keresztényszocialistáknak és a nemzeti liberálisoknak — jelentős bázisa volt mindkét városban. Különösen Pólában hoztak — érthető okból — sok megkülönböztető intézkedést az ott élő olaszokkal szemben. Elsősorban a hajógyárakból, de más üzemekből is eltávolították őket, a hivatalokból szintén igyekeztek kiszorítani az olasz származásúakat. Az osztrák hatóságok mindezen megnyilvánulásait főként a kémtevékenységtől való félelem okozta. 5 A kiürítés megkezdésekor a két város elköltöző lakóihoz valószínűleg a környékbeli településekről is csatlakoztak kisebb csoportok. Abban a tekintetben, hogy személy szerint miért éppen ezeknek az embereknek kellett elhagyni eredeti lakhelyüket, megfelelő források hiányában ismét csak feltételezéseink lehetnek. Annál is inkább, mert a két város kiürítésének feltételezett indítékai semmiféle összefüggést nem mutatnak a Zalába ténylegesen megérkező menekültek összetételével. Bár az isztriai olaszok nemzeti törekvései eléggé nyilvánvalóak voltak és az osztrákok részéről célszerű lehetett ennek hatékonyságát csökkenteni, a megyébe érkező menekültek elköltöztetésében politikai indítékok aligha játszottak számottevő szerepet. Ha elsősorban a politikailag nemkívánatos elemektől akartak volna megszabadulni, akkor ez valószínűleg sokkal több embert érintett volna. A menekültek összetételéből (sok asszony, gyerek, öreg) és viszonylag alacsony számából arra lehet következtetni, hogy a megyébe érkezők esetében az eredeti lakhelyről való elköltöztetés fő indítéka valószínűleg a polgári lakosság menekítése volt a várható összecsapások elől. Más kérdés, hogy a két város :l VALIANI Leo: Tárgyalások Ausztria—Magyarország és Olaszország között 1914 —15-ben. Századok, 1966. 810—813. oldal. JÓZSEF főherceg: A világháború, amilyennek én láttam. II. kötet. 5—8. oldal. Bp. 1928. 5 KRAMER Hans: Die Italiener unter der österreichisch —ungarischen Monarchie. Wien, 1954. 87—88. oldal.
