Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Foki Ibolya: Olasz—szlovén menekültek Zala megyében

FOKI IBOLYA: OLASZ—SZLOVÉN MENEKÜLTEK ZALA MEGYÉBEN 1915-BEN A világháború fő hadműveleti területein a nagyobb összecsapások meg­indultával a civil lakosság számára egyre kevésbé volt biztonságos a további ott-tartózkodás. A lakhelyüket elhagyni kényszerülők a hátország biztonságo­sabb területeire voltak kénytelenek távozni. Ezek az események Magyaror­szágot is érintették. Galíciából, a délvidékről, majd Erdélyből és Bukovinából hamarosan nagy számban érkeztek polgári személyek az ország belsejébe. Számukat még növelték azok, akiknek az ország bizonyos területein való tar­tózkodását politikai okokból nemkívánatosnak minősítették és rendőrhatósá­gilag kényszerítették őket eredeti lakhelyük elhagyására. 1 Ily módon a me­nekülteket és az internáltakat is a hadigazdálkodásra átállított hátországnak kellett eltartania. Mindez fokozta a háborús viszonyok miatt akadozó ellátás, az élelmiszerhiány, a növekvő drágulás következtében előállott helyzet nehéz­ségeit. Így nem volt könnyű feladat az érkezők számára az országban való tar­tózkodás legfontosabb gazdasági, társadalmi feltételeit biztosítani. Mindehhez járultak a politikai fenntartások. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy Zala megye a háborús hátország részeként miként tudta biztosítani az 1915. május 25-től 1915. november 20-ig itt tartózkodó olasz és szlovén nemzetiségű menekültek megfelelő ellátásának feltételeit, illetve a hatóságok milyen ma­gatartást tanúsítottak az érkezőkkel kapcsolatban. A menekültek által itt töl­tött viszonylag rövid idő bepillantást nyújthat a megye háborús viszonyok okozta nehézségeibe, mindezek alapján azonban a hátország e részének há­ború alatti életéről természetesen nem lehet ítéletet alkotni. Forrásul elsősorban a Zala megyei Levéltár alispáni iratai között az olasz —szlovén menekültek külön tárgyként kezelt iratai szolgáltak. 2 Az olasz—szlovén menekültek többsége Triesztből és Pólából, illetve e két város környékén levő kisebb településekről érkezett. Az Isztriai-félsziget egyes városainak kiürítése valószínűleg azért került már 1915 áprilisában szóba, mert a Monarchia katonai vezetői — miután a Hármas Szövetség 1887­1 Rendeletek Tára (a továbbiakban: RT.). Bp. 1915. 10962/1915. sz. BM rendelet. 2 Zala megyei Levéltár (a továbbiakban: Z. m. L.). Alispáni iratok IV. 404/b. 44, a. doboz.

Next

/
Thumbnails
Contents