Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón

1905. júliusának elején már a nemzeti ellenállás szellemében, Feszty Árpád bocsátott ki felhívást művésztársaihoz a hazai kisipar érdekében. Borbély Feszty kiáltványát óriási lelkesedéssel fogadta és ismét felvetette, hogy Zalában is meg kell (újra kell) szervezni az iparvédő egyesületet.

38 A vármegyei ellenállásban aktívan részt vevő megyei vezetőség is szükségesnek tartotta egy zalai iparvédő mozgalom létrehozását, ezért a vármegye közgyűlése 20 964/1905. sz. határozatában társadalmi akciót kezdeményezett a honi ipar pártolására. Batthyány Pál

39 főispán 1908. január 20-án felhívást adott közre a megye közönségéhez, melyben a Magyar Védő — Egyesülete ajánlotta figyelmébe, mivel az ..nem egyedül az ipari hanem a mezőgazdasági termelés védelmét is a zászlajára írta." Legsürgetőbb feladatnak tekintette a magyar termékek megismertetését a hazai közönséggel kiállítások, előadások útján és a vagyontalan kisiparosok, valamint a „kitűnő" iparosok anyagi támogatását. A felhívásra a kereskedők is megmozdultak. 1906. március 3-án a zalaegerszegi kereskedők gyűlésén Fangler és Gyarmati üzlettulajdonosok javaslatára kimondták, „hogy, a mit csak Magyarországon meg lehet szerezni, azt innen szerzik meg.'"

50 Egyenként és kollektíván is (Kereskedelmi és Társaskör) beléptek az egyesületbe. A felhívás és szervezés eredményeként 1906. július 8-án megalakult a Magyar Védő — Egyesület Zalaegerszegi Fiókja/'

1 Elnöke Königmayer János földbirtokos és Szigethy Elemérné lett. Az alakuló közgyűlésre főleg tisztviselők, hivatalnokok mentek el, kevés volt a kereskedő és főleg az iparos. Az M. V. E. helyi fiókjának szervezésével párhuzamosan folyt a Tulipán — mozgalom kiterjesztése Zala megyére is. A nemzeti ellenállás eme utolsó fellobbanását a megyében gróf Batthyány Józsefné kezdte szervezni az előkelő hölgytársadalom körében. Fogadalmat tettek, hogy támogatnak minden olyan mozgalmat, amely a nemzeti jelleg és önállóság előmozdítását tűzi ki célul, vállalják a „magyaros egyszerűséget'' és kötelezik magukat a tulipán jelvény állandó viselésére/'

2 A Tulipánszövetségnek Zalaegerszegen is alakult fiókja. A két szervezet, hogy tevékenységét hatékonyabbá tegye, (céljuk azonos volt) 1907. februárjában összeolvadt. Az égisze alatti nagy nemzeti felbuzdulás azonban kérészéletűnek bizonyult. A koalíció kormányra jutásával, behódolásával együtt kifulladt. Addigi tevékenysége is csak gyűlésezésekből állt. gyakorlati haszna szinte semmi nem volt. A résztvevő tagság többsége nem az érdekelt iparosokból került ki hanem az egyéb városi rétegekből. Az iparosság a koalíció kormányra kerülése után nagy várakozással tekintett a Kossuth Ferenc — féle gazdaságpolitika, elsősorban az iparfejlesztési és közszállítási törvény elé. Az 1907./IIL, tc. megjelenése után csalódottságuknak adtak hangot, alamizsnának tartották, korántsem elegendőnek ahhoz, 38 Védő Egyesület. MP. 1906. jan. 11. 2—3. p. 39 Gróf Batthyány Pál Zala megye Függetlenségi párti főispánja: 1906. ápr. — 1909. nov. 40 Magyar ipart Magyarországnak! MP. 1906. márc. 8. 1—2. p. 41 Megalakult a Magyar Védő-Egyesületnek Zalaegerszegi Fiókja. MP. 1906. júl. 12. v. c. 42 A magyar nők fogadalma. MP. 1906. ápr. 5. 1. p.