Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón

A szövetkezeti eszme szócsöve is a Magyar Paizs lett, melynek Zalaegerszegi Központi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet c. állandó rovatában rendszeresen tájékoztatták a közönséget a szövetkezet dolgairól, feladatairól. E rovatban jelent meg folytatásban Kele Antalnak a szövetkezeti mozgalomról írt könyve.

36 A zalaegerszegi szövetkezet megalakulásától szálka volt a helybeli kereskedők szemében. Saját egzisztenciájukat érezték megtámadva az új bolt megnyitása után, ezért igyekeztek akadályozni működését. Amint az alapító felhívás megjelent, nyolcvan egerszegi kereskedő nyílt levélben fordult az iparvédő egyesület vezetőségéhez, amelyben kifejtették, hogy egyetértenek az iparvédő mozgalommal, de tiltakoznak a fogyasztási szövetkezet felállítása ellen, mert az az ő érdekeiket súlyosan sérti. Az iparvédő és szövetkezeti mozgalom lelkes szervezői és vezetői által kifejtett propaganda kevés volt ahhoz, hogy a két akció megerősödjön és eredményeket érjen el. 1902. folyamán lassú hanyatlásnak indultak. Az Iparvédő Egyesület nem oszlott fel végleg, de aktív működése leállt. Borbély a bukás okát abban látta, hogy az ipartestület nem támogatta a mozgalmat, a közönség közönyös maradt, az eszméért lelkesedett ugyan, de továbbra is az olcsóbb gyári termékeket vásárolta. A helybeli kereskedők kijátszották az akciót, magyar címkével és csomagolással látták el a külföldi árut, így hazaiként adták el. A kezdeti nagy felbuzdulásnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A Zalaegerszegi Központi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet végleg csődöt mondott. 1902. november 30-án feloszlatták a szövetkezeti boltot, elárverezték felszerelését, maradék árukészletét pedig eladták, a bevételt az üzletrész — tulajdonosok elosztották egymás között. A felbomlást meg nem értés és hozzáértő közgazdasági és kereskedelmi ismeretekkel rendelkező vezetés hiánya okozta. A szövetkezeti mozgalommal ellentétben az iparvédőké nem alakult ki teljesen. Borbély György továbbra is hangot adott lapjában az iparpártolásnak, az önálló vámterület követelésének. III. A hazai ipar védelmeinek szüksége hamarosan ismét megjelent a köztudatban. 1903. májusában Budapesten Barthos Tivadar vezetésével Magyar Védő — Egyesület alakult, újból azzal a szándékkal, hogy a magyar ipar védelmére társadalmi mozgalmat indítson.

37 Az új egyesület a Magyar Paizsot Zalaegerszeg és vidéke hivatalos lapjának, Borbélyt pedig szaktudósítóként igazgatósági tagnak választotta. (1903. július 4.) A kibontakozó nemzeti mozgalom és a politikai válság hatására 1904— 1905. során egyre több iparpártoló egyesület alakult az országban az Országos Iparegyesület és a Magyar Védő — Egyesület támogatásával. 36 A könyvért Kele Antal a budapesti VI. Nemzetközi Szövetkezeti Kongresszuson (1904.) kitüntetést nyert. 37 Védekezünk. MP. 1903. aug. 13. v. c.