Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón
Az összegyűltek megválasztották az Iparvédő Egyesület tisztikarát. A vezetőség két kivételtől eltekintve' 11 ' a városi értelmiség soraiból került ki. A választmányban már akadtak iparosok is. pl. Baly Béla gép- és épületlakatos. Pfeiffer Henrik bádogos, Preszler Gyula rézműves. Az egyesület pénzalapját adományokból hozták létre. Legnagyobb magánadakozói Borbély György és Kele Antal voltak, akik egyenként 40 Koronát ajánlottak fel az iparvédelem céljaira. A legbőkezűbb adakozó testület a Zalamegyei Takarékpénztár volt, szintén 40 Koronával. A Magyar Paizs lett az egyesület hivatalos lapja, amely minden számban közölte a hazai „versenyképes"' ipartermékek listáját azzal a céllal, hogy a lakosság ezekből szerezze be szükségleteit. A vezetőség az iparvédelemmel megtakarított pénzen a kisipart kívánta fejleszteni a gyáriparral szemben, mivel a kapitalista gyáriparra úgy tekintettek, mint a társadalmi bajok okozójára és hordozójára, amely kevés kézben csoportosít jövedelmet, egyoldalúan képzi a munkásokat, munkanélküliséget idéz elő, tönkreteszi a kisipart, „szülőanyja a szocializmusnak és commun ismusnak, . . . Bűnkovácsa lett a vallástalanságnak és erkölcstelenségnek, ezzel egyidejűleg terjeszti a fényűzés minden ágát. melegágya a társadalmat felforgatni akaró törekvéseknek. Az iparvédés eszméjét az egyesület nemcsak a Magyar Paizson keresztül kívánta terjeszteni, hanem vasárnaponként az elemi iskola nagytermében nyilvános felolvasásokat, szabadelőadásokat tartottak a mozgalomról, iparkiállítást terveztek, amelyben a helybéli iparosoknak kívántak némi reklámot csinálni. Vidékre is gyakran kijártak, kirándulások alkalmával tartottak felolvasásokat. Még a Magyar Paizs első számában pályázatot hirdettek egy megzenésítendő hazafias költeményre, amely iparinduló — dal lenne, s tartalmában ..a magyar szellem találékonyságát, a magyar kéz ügyességét, s általában a nemesítő munkát dicsőitené." ;M A pályázatot Farkas Antal mezőtúri tanyasi tanító — a későbbi szocialista költő — nyerte. Övé lett a két arany pályadíj. 1900. március 4-én. a Zalavármegyei Iparvódö Egyesület alakuló közgyűlésén Kele Antal javaslatot tett egy Zalaegerszegen létrehozandó fogyasztási szövetkezei megalakítására, az 1898.XXII1. te. (szövetkezeti törvény) értelmében és keretein belül. Felhívásra még ezen a közgyűlésen megalakult a Zalaegerszegi Központi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 10 azzal a céllal, hogy minden szükséges gazdasági és háztartási cikket, nyersanyagokat közvetlenül a termelőtől — a kereskedők kiiktatásával — szerezzen be és forgalmazzon, természetesen csak hazai forrásból, hamisítatlan minőségben és jutányos áron. A beszerzett árut saját központi és fióküzleteiben kívánta árusítani. A beszerzéshez szükséges tőkét az üzletrészekre kifizetett összegekből (a tagok üzletrészek jegyzésére kötelesek) gyűjtötték össze. 1901. március 14-én nyílt meg Zalaegerszegen a szövetkezeti bolt, amely nemcsak szövetkezeti tagok, hanem a nagyközönség számára is áruval szolgált. 32 Jegyzőnek választották Klosovszky Ernő festőt és Schütz Frigyes kékfestőt, aki egyben kereskedő is volt. 33 Péterffy József: Agrarismus, Kapitalismus. MP. 1900. okt. 25. 2—3. p. 34 Pályázathirdetés. MP. 1900. okt. 4. 3. p. 35 A Zalavármegyei iparvédő-egyesület története. MP. 1900. dec. 20. 6. p.
