Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón

hez jó ürügyül szolgált az éppen esedékes kvótaemelés: „Most sikerrel valósíthatjuk meg azt a régi óhajunkat, hogy a közönség ne vásároljon se osztrák, se külföldi czikket, hanem részesítse előnyben szigorú konzekvenciával a hazai gyártmányt, hogy e réven a föláldozott milliókat legalább részben visszahódítsuk a magyar iparnak és szorgalomnak."

28 Az Országos Iparegyesület mellett szót emelt a hazai iparosérdekekért Hegedűs Sándorné, a kereskedelmi miniszter felesége és Bartha Miklós, az Ugron-frakció tagja. Mindketten a hazafiságra apellálva fordultak a közönséghez, kérve, hogy csak magyar iparcikkeket vásároljanak. E felhívások azonban eredménytelenek maradtak, csak Kolozsváron és Zalaegerszegen volt következményük. Hegedűs Sándorné és Bartha Miklós cikkeinek hatására Borbély György és dr. Kele Antal ügyvéd 1900. január 14-re szóló „Meghívást" adott közre Zalaegerszegen a Kereskedő Ifjak önképző Köre helyiségében megtartandó gyűlésre, a hazai ipar pártolása érdekében. A közgyűlésen mintegy kétszáz fő jelent meg, többnyire iparosok és kereskedők. Az összegyűltek nek Kele Antal mondott beszédet az iparvédés fontosságáról. Kiadta a jelszót: „Pártoljuk a versenyképes hazai ipart és termelést!"

29 E gyűlésen elhatározták egy iparvédő egyesület létrehozását. Elnöknek dr. Kele Antalt, jegyzőnek pedig Borbély Györgyöt és dr. Csák Károly ügyvédet és lapszerkesztőt választották meg. Az egyesület létrehozása érdekében Csák Károly a Zalavármegyei Hírlap 1900. február 5-i számában felhívást bocsátott közre a vármegye közönségéhez, felszólította őket az egyesületbe való belépésre. A szervezés eredményeként 1900. március 4-én megalakult a Zalavármegyei Iparvédő Egyesület.

30 A gyűlés résztvevői meghatározták az egyesület célját és feladatait. Célja: ,,a hazai ipar pártolása; a hazai ipartermékek forgalomba hozásának megkönnyítése; a háziipar meghonosítása; iparvállalatok létesítése; olyan reformok kezdeményezése, amelyek a hazai ipar felvirágzását előmozdítják, olyan intézkedések létesítése, amelyek a hazai ipar termékeinek fogyasztását emelik."

31 Feladatai: — a közönség megnyerése arra, hogy lehetőleg csak magyar árukat vásároljon, — a kereskedők megnyerése arra, hogy csak magyar iparosoktól szerezzék be portékáikat, — végül az iparosok megnyerése arra, hogy csak jó minőségű árut készítsenek és ne csigázzák fel az árakat. 28 GELLÉRI Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből. (1842—1912). Bp. 1912. 305. p. 29 Borbély György: A Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület története. = MP. 1900. nov. 1. 4—5. p. A Magyar Paizs e rovatában Borbély sorozatban közli az egyesület jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyvek levéLtárban neon italálhaiták meg. :,

° fenti folyt. == MP. 1900. dec. 6. 4—5. p. 13 Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület alapszabályai. 1. par. MP. 1900. okt. 11. 3—4. p.