Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón
Ebben az időben (1900—1914) a zsidóellenes hangulat nem öltött eldurvult formákat, nem nyilvánult meg pogromokban, (mint ahogy az 1883-ban történt) hanem megelégedett a probléma ébren tartásával, egy-két élesebb hangú cikkel a sajtóban. 23 A nacionalizmus nem e kispolgári réteg sajátos tulajdonsága, hiszen a századforduló magyar társadalmának nagy része a magyar nemzeti állameszme koncepciójának bűvöletében élt. Ezért nem csoda, hogy kisiparosaink úgy kívánták a megye területén élő vend és muraközi horvát nemzetiséget magyarosítani, hogy akciót indítottak annak érdekében, hogy a nemzetiségi tanoncok ne otthon, hanem zalaegerszegi mestereknél tanulják meg a szakma fogásait és a magyar nyelvet. Nem rajtuk múlt, hogy naiv szándékuk nem valósult meg. Nacionalizmusuk azonban nemcsak a nemzetiségek felé irányult, hanem Ausztria felé is, amely idegen kultúrát, és főleg a „magyar faji karaktertől" idegen gyáripari termékeket közvetíti Magyarországra. II. A zalaegerszegi kézművesipar válsága igazán a századfordulóra bontakozott ki. 1883-ban még a törvény erejével kellett őket kényszeríteni a tanoncképzés bevezetésére, az ipartestület megalakítása sem az iparosok jószántából történt, 24 de 1903-ban már Skublics Jenő alapítványt tett az „elaggott és önhibájukon kívül elszegényedett zalaegerszegi önálló iparosok segélyezésére", 25 még korábban, 1900. október 4-én pedig Borbély György 26 gimnáziumi tanár indított lapot Magyar Paizs 27 címmel, melyben hangot adott a kisiparosság amorf elégedetlenségének, és kibontakozási lehetőséget próbált mutatni — több-kevesebb sikerrel — a válságból. Borbély és lapszerkesztő társai azért fordultak a kisiparosság problémája felé, mert ezt a réteget tartották „nemzetfenntartó erőnek", a nemzeti karakter hordozójának, féltek esetleges pusztulásától. A kézműiparosság helyzete megjavításának egyik lehetőségét a zalaegerszegi intelligencia a reformkori Kossuth-féle védegyleti mozgalom felújításában látta, mely kiküszöbölné az osztrák gyáripar konkurrenciáját, s ezzel nagyobb teret engedne a magyar iparosnak és iparcikkeknek. Ezért üdvözölték örömmel azokat a kezdeményezéseket, amelyek egy új, magyar ipart védő társadalmi mozgalom létrehozására törekedtek. 1899. december 3-án az Országos Iparegyesület igazgatósági ülésén Gelléri Mór igazgató javaslatot tett egy országos iparvédő akció megindítására, mely23 Főleg Kele Antal ügyvéd intéz időnként heves kirohanásokat a Magyar Paizsban a zsidóság ellen. 2/ ' DEGRÉ Alajos i. m. 25 Jegyzőkönyv. MP. 1907. jan. 7. 3. p. 26 Borbély György (1860—1930). Erdélyből Zalaegerszegre került magyar—latin szakos tanár, író, kitűnő sportoló. A századforduló Zalaegerszegének egyik meghatározó egyénisége, ö indított mozgalmat a Csány szobor felállítására. 27 A Magyar Paizs c. hetilap dolgozatom legfőbb forrása, mivel a témához kapcsolódó levéltári források nincsenek a Zala megyei Levéltárban.
