Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón
részére történő közszállításokból, 19 pedig a zalaegerszegi honvéd — huszárlaktanya felépítésének egyik célja az volt, hogy a katonaság állandó megrendelője legyen a helybeli iparosoknak, fogyasztója termékeiknek. Az 1900-as évek rendezetlen gazdasági — politikai viszonyai sem kedveztek a kisiparosságnak, csökkentek a munkaalkalmak, egyedül az építőiparban volt csak prosperálás a folytatódó építkezések miatt. A zalaegerszegi kisiparosok nemcsak műhelyeiket, szerszámaikat mentették át a feudalizmusból a kapitalizmusba, hanem hagyományos értékrendjüket, mentalitásukat is, amely az új társadalmi viszonyok között már konzervatív, sőt retrográd volt. Megrekedtek azon a színvonalon, amelyet hajdan a céhrendszer követelt tőlük, képtelenek voltak a megújulásra. A tisztes iparűzés, a verseny kiküszöbölése, az iparigazolvánnyal nem rendelkezők eltiltása mind-mind olyan követelések, amelyek még a feudalizmusban gyökereznek. Szerintük a „XIX. század haladó ismeretei, óriási vívmányai előbbre vitték ugyan egy hatalmas lépéssel az ipart törekvő haladásában, de meg is fosztották nagyrészt régi romantikájától, kivetkőztették minden költőiségéből". 20 E romantikus antikapitalizmus mellett ideológiájuk másik jellemzője a függetlenségi negyvennyolcasság. Hűségesek a Habsburgokhoz, Ausztriának azonban ellenségei. A közös vámterületben, az osztrák gyáripar konkurrenciájában — amely mellett alig veszik észre a hazai nagyipar konkurrenciáját •—• látják minden bajuk forrását. Az önálló vámterület követelése a Függetlenségi Párt demagóg politikájának tömegbázisává teszi őket. 1907. március 24-én feliratot küldenek Kossuth Ferenchez, a koalíció kereskedelemügyi miniszteréhez, amelyben kifejtik, hogy az alkotmányosság visszaállítása után várják az önálló vámterület megvalósítását, mert c nélkül tönkremegy a kisipar, Ausztria versenye „kiveri a kézműves kezeiből a szerszámot". „A kétségbeesés, a szétzüllés és ennek szomorú következményei ellenében védelmül kérjük és kívánjuk az önálló vámterületnek és ezzel elválaszthatatlan kapcsolatban az önálló magyar nemzeti banknak a felállítását, amely szintén elsőrangú nemzeti kérdést képez." — írták. 21 A kisiparosság gazdasági és szociális elégedetlensége tehát közjogi kérdésként is jelentkezett. Ideológiájuk harmadik komponense a nacionalizmus és bizonyos tekintetben az antiszemitizmus, melynek kiváltó oka az a jellegzetes kispolgári gondolkodásmód, amely a tőkét és a kereskedelmet azonosítja a „nemzetietlen zsidósággal". A zalaegerszegi kisiparos is azt látja maga előtt, hogy az általa annyira gyűlölt gyáripari termékeket — főleg — zsidó kereskedők közvetítik, akik mozgékonyságuknál fogva előbb jelennek meg az iparosok számára is oly fontos piacokon. Az 1867/XII. tc-ért a szabadelvű politikát hibáztatják, mondván, az „álliberalizmus" hibája, hogy „Az emanczipáció és bevándorlás semmi feltételhez nem köttetett. Szabad volt a vásár! Meg is ittuk a keserű levét!" 22 19 A kisipar és a hadsereg szükségletei. MP. 1904. jan. 28. 2. p. és Kisiparos. MP. 1905. ápr. 6. 3. p. 20 Németh Elekné Andaházy Irene: Az ipar fejlődéséről. MP. 1903. jan. 1. 1—2. p. 2L önálló vámterület, önálló magyar nemzeti bank. MP. 1907. márc. 28. 2. p. 22 Dr. Kele Antal: Zalaegerszegi Központi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. 10. folyt. MP. 1900. dec. 13. 5. p.
