Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón

olyan, akinek nem szakmája, hanem földbirtoka biztosította a megélhetést.

5 A céhek eltörlése után is folytatódott a zalaegerszegi iparos társadalom számszerű növekedése, méghozzá a megye területéről történő bevándorlás útján.

6 A falusi iparosokat vonzották a városi előnyök, a nagyobb lehetőségek. Reményeik azonban ritkán váltak valóra, mert ettől az időtől kezdve lassan érezhetővé vált Zalaegerszeg iparosságának hanyatlása. A céhek megszűnése után nem tudtak beilleszkedni az új termelési viszonyok közé, gazdasági erőtlenségük miatt nem tudták átalakítani műhelyeiket modern kisipari vállalkozásokká, új iparágak létrehozására pedig nem volt igény, mivel a gyáripar — a szükséges feltételek hiányában — nem jött létre. A hagyományos kisipari műhelyek éltek tovább, s elsősorban a preindusztriális kistermelő — szolgáltató ágazatokban működtek: kipusztuló, régi szakmákban, mint a szíjgyártó, fazekas, szappanos és a — kapitalizmus viszonyai közt virágzó, de ezen a területen stagnáló — szolgáltató ágazatokban: pl. szabó, cipész. Kivételként említhetők az egerszegi téglagyárak és az építési vállalkozók, amelyek a városban folyó nagy építkezéseknek köszönhették virágzásukat, bár ezek is csak a helyi igények kielégítésére működtek. (Azonban a prosperáló építőipar sem volt problémamentes. 1903-ban a más vidékről jelentkező konkurrencia miatt sztrájkoltak a helybeli kőműves és ácsmesterek.)

7 A következő statisztikai adatok a kisiparosság munkaerő és munkahelyi viszonyait szemléltetik : 1900-ban:

8 1910-ben:

9 ipar területén kereső népesség: 1395 fő 1562 fő ebből önálló: 575 fő 601 fő segédmunkás: 427 fő 495 fő tanonc: 262 fő 324 fő szolga: 72 fő 79 fő a vállalatok nagysága: segéd nélkül dolgozik 342 fő 378 fő 1 segéddel 118 fő 114 fő 2 segéddel 62 fő 77 fő 3— 5 segéddel 74 fő 73 fő 6—10 segéddel 14 fő 20 fő 11—20 segéddel 3 fő 11 fő 20-nál több segéddel 1 fő 2 fő 5 DEGRÉ Alajos: Zalaegerszeg megindulása a várossá fejlődés útján. — Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Zeg. 1970. 55. p. 6 BENCZÉNÉ NAGY Eszter: Adatok a zalaegerszegi iparosok összetételének vizsgálatához = MSZMP ZmB. Okt. Ig. Évkönyve. 1979. Zeg. 173—182. p. 7 A kőművesek. MP. 1903. máj. 14. 4. p. 8 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. II. rész. M. S. K. — Űj sorozat, 2. köt. Bp. 1904. 356—357. p. Az ipar területén kereső népesség statisztika által megadott összege nem egyezik a részadatok összegével, ezért csak körülbelüli adatoknak vehetjük. 9 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. II. rész — M. S. K. — Űj sorozat, 48. köt. Bp. 1914. 192—193. p. Id. a 8. jegyzet megjegyzését!