Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Kerecsényi Edit: Nagykanizsa társadalma és egyleti élete
ja elsősorban a nyomorúságos viszonyok között élő ipari és üzemi munkások érdekvédelme és szociális gyámolítása volt. (A városi kórházban 1869-ben ápolt betegek közül pl. 64-nek az ápolási költségeit egy-egy céh — akkor még működték — ill. „szakegylet" viselte.-*) Az egylet rendszeres kapcsolatot tartott fenn a hasonló budapesti egyesületekkel, így elsősorban az 1891-ben alakult Budapesti Általános Munkásegylettel, hisz céljaik azonosak voltak. 1890-től évente többször olvashatunk a helyi sajtóban sikeres rendezvényeikről, melyek közül elsősorban a farsangi és szüreti mulatságok s a tánciskolák említendők meg. A tiszta bevételt többnyire a könyvtár gyarapítására fordították. 1899 végén kibérelték a Polgári Egylet földszinti termeit, ahol végre állandó otthonra leltek. Alapszabályai értelmében az egylet politikai tevékenységet nem folytathatott. A tagok sorában mégis gyorsan hódítottak a szocialista eszmék, melyek szellemében 1892-ben már munkaszünettel ünnepelték meg május elsejét. 29 1898-ban a Weiser Gépgyárban megalakult az MSZDP helyi szervezete, 30 s a példát hamarosan más üzemekben is követték. Budapesti mintára 1871-ben városunkban is létrejött a Nagykanizsai Altalános Betegsegélyező Egylet, későbbi nevén az Általános Beteg- és Rokkantsegélyező Egylet. Célja már szinte kizárólag szociális vonatkozású: a beteg egyleti tagok ingyenes gyógykezeltetése, segélyezése, s a kórházba került kenyérkereső családjának gyámolítása. Orvosa hosszú időn át dr. Augenfeld Fülöp volt. Elnökül Lőwinger Mórt, a gazdag — Bécsben is fióküzletet tartó — kereskedőt nyerték meg. Pártfogásával rövid idő alatt 8000 Ft alaptőkét gyűjtöttek össze, melynek kamataiból, a tagsági díjakból és rendezvények hasznából évente 4—500 Ft-ot fordítottak segélyezésre, mintegy 150 Ft-ot pedig gyógyszerre. A Budapesten 1892-ben megalakult Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár majd társintézményei mintájára Kanizsán is sorra létesültek a vasutasok, vas- és fémmunkások, cipészek és csizmadiák, az építőipari, a famunkások stb., stb. különféle feladatokat ellátó rokkant-, betegsegélyző és temetkezési egyesületei. Ezekkel azonban, mivel főképp társadalombiztosítási célzatúak, tovább nem foglalkozunk, bár mind az 1878-ban alakult Nagykanizsai Építészsegédek Betegsegélyező Egylete, mind a vendéglősök. . . 1880-ban életre hívott segélyegylete — hogy csak a legrégebbiket említsem — igen hasznos tevékenységet folytatott. A Nagykanizsai Katholikus Legényegylet a gyorsan terjedő marxista eszmék ellensúlyozására az iparos ifjak érdekvédelmi szervezeteként alakult 1902ben, s a vallásosság ébrentartása és ápolása mellett karitatív tevékenységet is kifejtett. Kezdettől kapcsolatban állt a budapesti és vidéki legényegyletekkel. Az előbbi Rottenbiller utcai székházában pl. az igazolvánnyal rendelkező tagok szállást, sőt néhány fillérért étkezést is kaptak. Jelmondatai híven tükrö28 Thúry György Múzeum. Okmánytár 72.18.1. 29 Népszava, 1892. máj. 3. :,,) MMTVD II. 579.
