Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
A Kanizsai vár 1530. évi jövedelemösszeírásában 20 negyedtelekkel szerepel. Ezek egy részét a földesúr allódiummá változtatta. 50 Népes település lehetett, hisz egy 1539. évi birtokper több mint 30 — nagyrészt magyar nevű — jobbágyát sorolja fel tanuként. 51 Mohács után igen sokat szenvedett, mert a török egyik felvonulási útja a molnári réven és Szentmártonon vezetett keresztül. 1532-ben a Bécs sikertelen ostromából visszatérő hadak égették fel, majd az 1548. évi törökdúlást szenvedte meg, mely után csak három lakott, 22 szegény portát és 1 nemesi kúriát találtak az összeírok. 52 Az utóbbi a Kanizsai családé volt régtől virágzó majorsággal. Hogy milyen gazdag lehetett Kanizsai Orsolya, e család utolsó sarja, példa rá az a körültekintő gazdasági utasítás, mellyel e létbizonytalansággal teljes időben jobbágyait, tisztségviselőit, legfőképp pedig kanizsai allódiuma provizorát, udvarbíráját, Zele Jakabot ellátta, s melynek révén betekintést nyerhetünk egy korabeli nagybirtok munkarendjébe: ,,Az mi az szigény nép szolgálatában való tartását illeti, annak móggya ez. Minden eke, amennyi az egész vár tartományában vagyon, tartozzék egy jó holdat, őszinek valót háromszor megszántani, tavaszit pedig két holdat egy szántás alatt és bevetni asszonyom magvával... Az mi aratás dolgát illeti. Jakab uram kepe számra vesse az szigény népre falunként, minden szigény emberre háza népe száma szerint... Az mi az kapálás dolgát illeti, az ki szőlőket ezideig az szigény nép művelt, ezután is ük mivelljék, de megjobbítván asszonyom dolgokat: azt akarja őnagysága, hogy a kapásokra, Jakab uram falunként az kapáláskor az bírák kezében osszon lisztet és valami bort is, az szőlők száma mivolta szerint, az ki kisebb két köböl borig, az ki nagyobb háromig adván tőle... Akiket pedig pénzzel míveltettek ezelőtt, azután is azzal míveltessék, bizonyos számtartás lévén rula és minden személynek napszámra nyolc-nyolc pénzt adván ; minden fogyatkozás nélkül. .. Az kaszálás dolga is az szigény népé mind addig, míg az várhoz és majorokban való széna. Az gabona, az bor szűrés, az hordás, az széna is az szigény nép dolga." 53 A mártonfalvi majorban végzett munkák jellegére az 1566. június 9-én felvett inventáriumból következtethetünk. A mezőn 150 hold rozsot és 14 hold borsót vettek számba. A baromfiállományt így részletezi: 50 OL U. et C. 27/55. Kanizsa vára Ö. 1530. 51 ZML Zalavári hh. lt. 1/498. 1539. 52 OL Die. Zala II. 250. 1548. 51 IMRE Gy. 1962. 94. 5 '' MÜLLER V. 1972. 47. „tojó tyúk kakas tyúkffy (azaz jérce) ewlös tyúk (kotlós) kikelő tyúk alatt (kiscsirke) lúd lúdffy (liba) 91 5 228 15 233 34 90" 54
