Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
GESCHICHTE UND MATERIELLE KULTUR DER KROATEN AN DERMUR.ZUSAMMENFASSUNG
Az utóbbi évtizedekben azonban nemcsak a gazdaság és életforma alakult át, hanem megváltozott a helységek nemzetiségi összetétele is, mivel a férfiak és nők nap mint nap együtt dolgoznak a magyarokkal, barátságokat, sőt gyakran házasságot is kötnek. Hogy e változás mértékét érzékeltethessem, kigyűjtöttem horvát falvaink házassági anyakönyveinek 1971. január 1—1979. december 31. közötti adatait. A Tótszerdahelyen és Molnáriban bejegyzett 371 házasságból pl. csak 134 (36,1%) jött létre ugyanazon falubeliek között, 73 (19,7%) pedig a két közös tanácshoz tartozó 5 falun belül. 118 házasságnál (31,8%) azonban a vőlegény, 43-nál pedig (11,6%) a menyasszony már nem horvát volt, hanem Zala megye, ill. az ország más vidékéről származott. (Három esetben mindkét házasuló idegen volt.) Nem foglalkoztam azzal a szépszámú házasulóval sem, akik másutt — pl. Nagykanizsán — kötöttek házasságot, s így az ottani anyakönyvben szerepelnek. Szeretném érzékeltetni még, hol telepedtek le, ill. hol laknak ma a fentebbi fiatal házasok. Ezért a községek népességnyilvántartásából kigyűjtöttem, hogy 1979. decemberében hol lakott a szóban forgó 371 házaspár. Meglepetve tapasztaltam, hogy az ugyanazon falun belül házasodott 134 pár közül 14, a többiek közül pedig 96 (összesen 29,6%) költözött el azóta falujából, s telepedett le valamelyikük munkahelyén, ahol kedvező feltételek mellett lakáshoz is jutottak. Emberi számítás szerint tehát ők a továbbiakban — bár érzelmileg remélhetőleg nem — valószínűleg elvesznek e kis népcsoport számára. Hasonló következtetésre jutottam a murakeresztúri anyakönyvek vizsgálata során is. Itt 249 házasságból 119 házasuló volt murakeresztúri, ill. fityeházi, 130 esetben (52,2%) azonban az egyik vagy mindkét fél idegen származású. A házaspárok közül 1979-re 78 (31,3%) innen is elköltözött már valamelyik nagyobb ipartelepre, ahol az egyik házasfél munkája révén lakást kaptak, s így az annyira vágyott modernebb, városias környezetbe kerültek. 5 '* 2 GESCHICHTE UND MATERIELLE KULTUR DER KROATEN AN DER MUR Zusammenfassung Es lebt an der Mur in Süd-Zala eine kleine, kaj-kroatisch sprechende Volksgruppe, die ihre Sprache und ihre mit den Kroaten zwischen Mur und Drau verwandten ethnographischen Eigenschaften bis zu der jüngsten Vergangenheit bewahrte. Fünf Dörfer von ihren Wohnorten, Tótszerdahely und seine Umgebung bilden eine geschlossene Einheit: ihre mundartlichen Eigenschaften, ihr Bauwesen, die Einrichtung ihrer Häuser, ihre Tracht und Gewohnheiten waren beinahe gleich. Murakeresztúr (Murski Krstur) und Fityeház (Fi542 KERECSÉNYI E. 1982.
