Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

33. táblázat KIMUTATÁS A MEGYÉN KÍVÜL INGÁZÓKRÓL (1978. január 1.) Helység neve Tótszentmárton Tótszerdahely Molnári Semjénháza Petrivente Murakeresztúr Fityeház Bajcsa összesen Budapest 101 60 27 39 35 10 1 4 277 Pécs 5 23 20 16 9 8 1 2 84 Székesfehérvár 7 17 11 6 5 2 48 Százhalombatta 2 1 13 19 1 1 37 Paks 4 20 5 2 31 Pétfürdő 1 3 3 19 26 Veszprém 1 3 1 16 1 22 Törökbálint 7 6 2 1 1 17 Tatabánya 4 1 4 2 11 Balatonfűzfő 1 4 2 1 8 Pusztavám 7 7 Komló 5 2 7 Inota 6 6 Soroksár 6 6 Egyéb 4 6 7 26 15 9 2 2 71 összesen : 123 118 94 138 129 38 8 10 658 A termelőszövetkezeti községek megalakulása (1960) után tovább bomlott a hagyományos paraszti gazdaság szerkezete és munkarendje. Mivel a tsz-be nemcsak a földet vitték be a családok, hanem az állatállomány és a felszerelés nagy részét is. s mivel az első években a tagok igen keveset kerestek, a termelési kedv erősen megcsappant, s egyre nagyobb méreteket öltött a kétlakiság, a már említett ingázás. A kéthetenként szombat—vasárnapra hazaérkező férfiak egy ideig még éjjel-nappal dolgoztak: kaszáltak, szőlőt műveltek stb., hogy az otthoni gazdaságot felszínen tartsák, de arra már nem maradt sem idejük, sem erejük, hogy a pusztulásnak induló és hamarosan üresen tátongó istállókat, pajtákat, terménykamrákat is karbantartsák, ezért fokozatosan lebontották őket. A termelés szocializálása néhány év alatt megszüntette a korábbi családszerkezet hierarchikus rendjét is. A családfő — ha már idős volt, magántulajdonának, a földnek elvesztése, ha pedig fiatalabb, ingázó életmódja miatt — megszűnt a régi értelemben vett gazda lenni. Bár a családtagok mindnyájan hazaadták keresetüket, a jövedelem felhasználásakor már szavát hallathatta a fiatalabb családtag is. Ugyanez lett a helyzet a gazdasszony tekinté-