Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA
születési- és lakhelye, foglalkozása születési- és lakhelye, apja foglalkozása Muraszerdahely Tótszentmárton kovácsmester Tótszentmárton ua. földműves Tótszentmárton ua. kőműves Tótszentmárton ua. földműves Dragovi cs Becsehely kőműves Tótszerdahely ua. földműves Külsőváth Tótszerdahely molnár Felsőszenterzsébet Tótszerdahely földműves Molnári Molnári csizmadia Molnári Tót szent marton földműves Muracsány Tótszentmárton csizmadia Totszentmarton ua. földműves Tótszerdahely ua. csizmadia mester Tótszerdahely ua. földműves Tótszerdahely ua. molnár Molnári ua. földműves Rigyác Tótszentmárton cipészmester Nagykanizsa Tótszentmárton csizmadia mester Kányavár Letenye kovácssegéd Molnári ua. lókereskedő Zsira (Sopron megye) Petrivente kovácssegéd Csehi Petrivente uradalmi cseléd (béres leánya) Tótszentmárton ua. asztalos Tótszentmárton ua. földműves Tótszentmárton ua. kovácsmester Tótszerdahely ua. földműves Tótszerdahely ua. csizmadia segéd molnársegéd Tótszerdahely ua. földműves Szepetnek ua. csizmadia segéd molnársegéd Tótszerdahely ua. molnár Jutapuszta Deklezsin cipészmester Tótszerdahely ua. szatócs Tótszentmárton Tótszerdahely kovácssegéd Tótszerdahely ua. földműves Molnári ua. csizmadia Tótszentmárton Tótszerdahely földműves Tótszentmárton ua. kőműves Tótszentmárton ua. földműves Úgy tűnik, hogy az iparos — ha a falu közösségén belül lehetősége nyílt rá — hasonszőrű iparos leányát vette feleségül, s csak ha ilyen nem adódott, akkor parasztlányt. Az idegenből érkezett iparosok igyekeztek beilleszkedni lakóhelyük társadalmi viszonyaiba és szokásaiba, bár életvitelük — főképp az öltözködésben és bútorzatban — némiképp eltért a parasztokétól, ui. polgárosultabb volt. félparaszti elemről — elsősorban a takácsokról, foltozóvargákról, varrónőkről, félparaszti elemről — elsősorban a takácsokról, foltozóvargákról, varrónőkről, szabókról, ácsokról, tetőverőkről, kukoricakas-fonókról, vályogvetőkről, bognárokról stb. — akik ügyességük, rátermettségük révén igyekeztek az agrárproletárok sorából kiemelkedni. Számuk korántsem volt jelentéktelen, de tevékenységüket, megpróbálták az összeírok előtt eltitkolni, nehogy megadóztassák őket. Szerencsénkre az 1900-as országos összeírás — sok más lényeges adat mellett — az iparral mellékesen foglalkozók számát is tartalmazza. Eszerint a nyolc horvát falu 3083 keresőjének több mint 10%-a, azaz 336 fő tartozott az iparral is foglalkozók sorába, 122 férfi és 214 nő. Azt azonban, hogy mely mesterségben tevékenykedtek, csupán sejtjük. A nők főleg szövéssel és varrással foglalkozhattak. Ugyanezen évben mindössze 173 volt e nyolc falu iparengedélyes mestereinek száma. A következő iparágakhoz tartoztak: kovács 16 egyéb fémipar 2
