Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA
hogy lakosságuknak a dikális összeírásokétól eltérő szempontok alapján vizsgált összetételét is módunk legyen áttekinteni. Helységnév Ev paraszt zsellér, lakó, kertész, nemesek szolgái kézműves polgár tisztviselő család ossz. Tótszentmárton 1848. 60 31 14 3 2 110 Tótszerdahely 1848. 109 56 22 15 1 203 Molnári 1848. 44 27 6 3 — 80 Semjénháza 1848. 39 20 1 — — 60 Petrivente 1819. 23 10 — — — 43 Murakeresztúr 1842. 92 45 4 — 1 142 Fityeház 1842. 70 28 — — — 98 Bajcsa 1842. 33 16 — — — 49 összesen : 430 233 47 21 4 785 A fenti számok tükrében a 21 kézműves tehát az összes családfőnek mindössze 2,9%-a, míg 58,5%-a jobbágyparaszt, 31,7%-a pedig zsellér. Sajnos, az összeírás a mesterségeket nem részletezi. Más forrásokból azonban tudjuk, hogy a kézművesek általában félparaszti életmódot folytattak 537 , s alkalmazottat csak elvétve tartottak. A vízimolnárok még 1876-ban is túlsúlyban voltak, mellettük jobbára csak a takács-, a cipész-, a csizmadia-, az asztalos-, valamint a kovácsmesterség képviseltette magát. Tért hódított viszont a vendéglátó- és mészárosipar. A kézművesek átlagos 4—12 Ft közötti évi kereseti adójából arra következtethetünk, hogy mesterségüket csak kevesen űzték egész éven át, s pusztán abból megélni nem tudtak volna. Az ipar mellet tehát gazdálkodtak is. földet, szőlőt műveltek, jószágot neveltek. Segédet, tanoncot akkor is szinte kizárólag a kovácsok és vízimolnárok tartottak. 538 Az iparosok származására és az otthont adó falvak társadalmába való beilleszkedésük mértékére a tótszerdahelyi tanács házassági anyakönyvei vetnek fényt. Az 1896. január 1. és 1900 dec 31. közötti 5 éves minta híven tükrözi az akkori társadalom mikrokapcsolatait és migrációs viszonyait, mert nemcsak a házasulok születési és lakóhelyét jelzi, hanem a vőlegény és a hajadon menyasszony apjának foglalkozását is. A 196 házasuló között az alábbi iparosokat találtam : 7 A többször idézett dikális összeírások jelzik az iparosok földjének és állatállományának nagyságát és az alkalmazottak számát is. 5 Iparkamarai jelentés 1876.
