Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

A régi füstösházakban a tapló helye — más tűzszerszámokkal — a mestergerendán vagy az ablak feletti polcon volt, nehogy a gyermekek hozzáférjenek. e.) A fák megcsapolása tavasszal Nyírfavíz brezova voda. Az erdei munkások — s általában az erdőn járók — szívesen megcsapolták a nyírfát (Betula alba). Amikor „lében volt" a fa, fejszével vályút vágtak a törzsébe, esetleg nagyobb fúróval megfúrták, és nádszálon, szalmaszálon, vagy kitolt belű bodzaággal egy üvegbe folyatták a nedvét. Az üdítő nyírvizet az egészséges ember is megitta, a betegnek pedig orvosságként vitték haza. A cserfavizet cerova voda főleg a jószág orvoslására használták: a vérfolyásban szenvedő tehén pl. egy hét alatt meggyógyult tőle. De megitták a fakitermelő munkások is, mert a sörhöz hasonló ízű fanyar lé kitűnően oltotta a szomjúságot. f. ) Egyéb növényféleségek és növényi részek: Semfű-semfa divja metla, metlikonja, vratec (Sarothamnus scoparius Wim). Erdők szélén vadon növő, vesszős félcserje. Némelyek kertjük félreeső helyén még termelték is. Ősszel levágták, megszárították, seprűt kötöttek belőle. A nincstelenek eladásra is készítettek, Kanizsán házaltak vele. A 41. képen Dobosék kukoricagóréján szárad. Iszalag vojke, lika (Clematis vitaiba L.). Az erdőben szedték, és sokféleképp hasznosították. Gúzst kötöttek belőle a legelő jószág lábára, a marha szájára szájkosarat, a méhek számára pedig kast. Éveken át szolgált, mint szárítókötél. A kender nyűvésekor iszalaggal kötözték össze a kender-, aratáskor pedig — akinek kevés volt a szalmája — a gabonakévéket. Gubacs gubac (Gallae turticae). A Batthyányiak nagy tölgyeseiben igen sok termett. Gyűjtését az uraság — mivel a szedés jogát többnyire bérbeadta — keményen tiltotta. A parasztság mégis szedte, s kanizsai terménykereskedőknek •— pl. a Guttman-cégnek — adta el. Festőanyagként maguk is használták, főzetében vásznat festettek. Hársfaháncs lipina gulina (Tilia cordata Mill.). A hársfa belső háncsát hordók, kádak tömítésére, dugók készítésére, erős, hosszú rostjait pedig szőlőkötözésre használták. Hajdan ezzel varrták össze a terménytárolásra használt fakérget is. Effajta kéregedény a közeli Somogyberzence horvát lakóitól is került a múzeumba. Állítólag hasonló módon hasznosították az akácfa belső háncsát is. Tűzifa gyűjtése. A gyűjtögetés összes tárgyai közül talán a száraz ágfa összeszedése és hazaszállítása a legősibb. Mivel azonban sem az összeszedés, sem a hazavitel módja nem különbözött a széles környéken másutt is alkalmazottól, bővebben nem foglalkozom vele. g. ) Madártojás, madárfióka szedése Tiltották a szülők, tiltotta az iskola, mégis szenvedéllyel szedték az őrző gyerekek az erdő-mező madarainak tojásait. Kilyukasztották, ill. feltörték, s