Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA
még helyben nyersen kiszívták őket. Jóllakni ugyan nem tudtak velük, de minél magasabb fáról hozta le a legényke a tojást, vagy fiókát, annál nagyobb lett a tekintélye. A madarak közül legjobban a fiatal csókát és varjút szerették. Levágták a fejét, kibelezték, a belsejét besózták, majd sárba göngyölve a parázsba tették. Amikor az agyag megégett, megfordították, és megsütötték a másik felét is. Ha megrepedezett a sározás, újra begöngyölték. Mikor elkészült, a levert agyag magával húzta a madár tollát, s már ehettek is a finom, szaftos húst. h) Erdei méhészkedés cmelanje Az erdő odvas fáiban tanyázó méhek mézének elrablásához különösen Fityeház, Bajcsa és Molnári néhány idősebb embere értett nagyon. 52 ' 1 akik többször megpróbálkoztak a méhcsaláddal telt odúk kifűrészelésével. hazaszállításával és termelésbe állításával. E méheket néha rajoztatták is, ősszel azonban, ha édességre vágyódtak, a gazda füstöléssel elpusztította a családot, s az odút szétvágva a lépet kifőzték, a mézet pedig megették. Méhesben talált üres odút múzeumunk is őriz Molnáriból. i.) Rákászás. A legtöbb pataknak volt olyan része, melyben arasznyi rákok éltek. Főleg a Bajcsa és Fityeház melletti kanális, a Principális-csatorna volt gazdag benne. Rákászáskor elrekesztették a patakot, s botokkal felverték a vizet. Az iszapban, kopulák-ban megbújó rákot vigyázva emelték ki, nehogy ollójával megcsípje kezüket. Miután kicsavarták a farok középrészét, kihúzták a belet, majd sárba göngyölve parázson megsütötték finomhúsú ollóját és farkát. j.) Az éticsiga poz za jesti (Helix pomatia) gyepükön, erdőszélen volt leginkább található. Elkészítését a Táplálkozás c. fejezetben már ismertettem. k.) Aranymosás. Gyűjtögetés révén jutottak az aranymosók is hajdan a csillogó aranyszemcsék birtokába. De mivel az arany mosását a Budapesti Bányakapitányság már rég iparengedélyhez kötötte, e sajátos — a bányászat foglalkozási főcsoportba tartozó — mesterséggel nem foglalkozom, bár egykor több család megélhetését biztosította horvát falvainkban. 525 Méhészkedés cmelanje, smelci. 1960. táján még minden faluban élt néhány gazda, aki méhészkedéssel igyekezett családja ellátását javítani, esetleg jövedelmét is növelni. Bár ekkor 524 KERECSÉNYI E. 1969. 81—107. 525 Mellőzöm e foglalkozás leírását azért is, mert a közelmúltban többen részletesen felgyűjtötték, sőt munkafolyamatait filmre is vették.
