Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A ZALA MEGYEI HORVÁTOK TÖRTÉNETE
A menyasszony lakhelye O <D 'Ci >n :0 53 m •cr. ^ 1 -o g > <32 c ta M >itO Û) > s: o Az egyéb helyről érkezeit vőlegény illetőségi helye Tótszentmárton Tótszerdahely Molnári Semjénháza Petrivente 64 43 17 4 Zákány, Bloceho, Kotori, Zagorje 76 50 24 2 Csáktornya és ismeretlen 57 30 22 5 Darmstadt, Kotori, Goricsán és 2 Kollátszeg 31 10 15 6 Stájerország. Fityeház, Szepetnek, Bajcsa, Szabar, ismeretlen 24 14 8 2 Stájerország és Horvátország összesen: 252 Idegen menyasszony 5 147 86 19 A menyasszonyok között is volt 5 egyéb illetőségű, ők kotori, perlaki, carni, trnavai, ill. stájer születésűek. Hasonló mintavétellel az 1829—1838 közötti 10 évből és készítettem statisztikát. Ez alkalommal 264 házasságból 142-nél (53,8%) volt mindkét házasuló ugyanazon helységbeli, 98-nál (37,1%) származott a vőlegény az anyaegyház más falujából, s mindössze 8-nál érkezett egyéb helységből. (Ezek Bajcsa, Krisajan, Egyeduta, Fiad, Borsfa, Lenti, Kotor és Látrány.) A menyasszonyok között 16 volt ekkor egyéb illetőségű. E nagymérvű endogámiának nyilván társadalmi, ill. gazdasági okai voltak, és feltétlenül része volt abban, hogy eme 5 helység etnikailag öszekovácsolódott. Megvizsgáltam az 1896—1900-as és az 1971—1979-es évek állami anyakönyveinek házassági adatait is. Ez azonban már nem ide tartozik, mivel elsődlegesen nem a vallás, hanem az osztályhelyzet, a társadalmi hovatartozás, a munkahely stb. kapcsolatteremtő szerepét bizonyítja 37 Nehezebb feladatot jelent a legerősebb és legfontosabb kohéziós erőnek, az anyanyelvnek és nemzetiségnek vizsgálata. XVIII—XIX. századi földrajzi és történelmi forrásaink: KORABINSKY, VÁLYI, THIELE, FÉNYES Elek művei ugyanis — ha említik is e falvak nemzetiségi összetételét — adataikat többnyire valamely megelőző műből veszik, s a tárgyalt helységeket általában horvát faluként említik, miként a canonica visitatiok is. Az 1880-tól 10 évenként megismételt népszámlálások a nemzetiségi hovatartozás megállapításánál a bemondott anyanyelvet vették alapul. Ez azonban a kétnyelvű községek esetében — s ezek közé tartoznak évtizedek óta a Mura 37 KERECSÉNYI E. 1983.
