Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A ZALA MEGYEI HORVÁTOK TÖRTÉNETE
raköz) trachomakórházat. 31 Bár a hosszadalmas gyógykezelés ingyenes volt, a nép félt a munkakieséstől és sokan nem jelentek meg rajta. A szigorú rendszabályok eredményeként az 1930-as évektől azonban a megbetegedések száma gyorsan csökkent, s napjainkban már csak rossz emlékként gondol rá a lakosság. A fasizálódás és a II. világháború újabb értelmetlen véráldozattal és súlyos beszolgáltatási kötelezettséggel terhes évei közepette a Murán átszivárgó partizánok megtalálták az utat horvát falvaink népéhez. A közvetítők főképp a kettősbirtokosok voltak. Az antifasiszta mozgalom kiemelkedő harcosa volt a fityeházi születésű Matécz János. 32 Ö állt már az 1930-as évek munkásmegmozdulásainak hátterében is, a felszabadulás után pedig ő szervezte meg a helyi MKP-t és a Földosztó Bizottságot. Egy ideig az ideiglenes nemzetgyűlés tagja, a Párt Központi Vezetőségének munkatársa, 1952—1957-ig az MDDSZ főtitkára, majd több mint egy évtizeden át Zala megye országgyűlési képviselője volt. Fegyvertársa, az 1899-ben a jugoszláviai Mraclinban született Lovrek József főleg 1943-tól vett részt a környék munkásmozgalmában. 33 Horvát falvaink 1945. április 2-án szabadultak fel. Az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg hadosztályai elől fejvesztetten visszavonuló németek egyetlen nap alatt tették meg a Nagykanizsa és Letenye közötti 22 km-es távolságot. Számottevő harcra a német utóvéddel csak Semjénházánál került sor. 3 '* A régi rend bukása után már a béke első napjaiban megkezdődött a demokratikus átalakulás. A falvakban sorra jöttek létre a Nemzeti Bizottságok, és az MKP vezetésével megkezdődött a földosztás. Bár a mezőgazdaság erőszakos szocializálása, a személyi kultusz és a Jugoszláviával megromlott politikai kapcsolat sok fölösleges és máig nehezen felejtett szenvedést okozott a lakosságnak, az 1950-es évek végén horvát falvaink gyors fejlődésnek indultak. Az életszínvonal ugrásszerűen emelkedett az egyre szaporodó ipari munkaalkalmak révén, s évről évre új gazdasági, kulturális, vagy szociális létesítményekkel gazdagodtak a faluközösségek. 1972-ben megalakult a Zala megyei Tanács Közművelődési Bizottságának Nemzetiségi Albizottsága, mely 7 főből áll, és Tótszerdahelyen vagy Murakeresztúron tartja üléseit. Elnöke a Nagykanizsai Járási Hivatal mindenkori elnökhelyettese — jelenleg SZIRTES Lajos —, titkára a megalakulástól SEBESTYÉN Ferenc. Az albizottság nagy hozzáértéssel és lelkiismeretességgel foglalkozik a megye eme egyetlen nemzetiségi csoportjának problémáival, és évente kétszer beszámoltatja a két közös tanácsot a gondjaira bízott falvak gazdasági, ellátási, foglalkoztatottsági, oktatási és közművelődési helyzetéről. Tevékenysége eredményeként magyar és horvát nyelvűek a községnévtáblák, a középületek feliratai, kétnyelvű foglalkoztatás ill. oktatás folyik az óvodákban és iskolákban, s jól működő művelődési otthonok és gazdagon felszerelt nemzetiségi könyvtárak biztosítják az anyanyelvi kultúra virágzását. Különös gondot 31 Zala 1895. 43. szám. :i2 TÓTH A. 1979. 109—112.; TÓTH E. 1970. 62. :!;! NÉMETH L. 1979. 82—83. DEGRÉ A. 1970.
