Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

nagy esőzések idején kenderből szőtt térítőket borítottak kendőként magukra.

516 A télikabátka bajk, bajek, zjanicom bajk, vagy baleda A Gönczi által leírt és hajdan itt is létezett, szőrposztóból varrt, egyenes szabású, ősi téhkabátféleségnek

517 már csak halvány emléke él Tótszerdahelyen és környékén. Alig valamit tudnak a régen szintén viselt birkabőrből varrott kisbundáról és mellesről is, melyek századunkra teljesen eltűntek. A kanizsai múzeumban őrzött csípőig érő, hátul karcsúsított és részekbe szabott női télikabátkák már mind fekete posztóból, klottból esetleg bársonyból készültek. Gallér nélküliek, s elől erős vaskapcsokkal zárulnak. Széleiket körben, a kézelőkön valamint a zsebek felett fekete műszőrme janica vagy bársonyszegély díszíti. Ezek mentén hol egyszerűbb, hol gazdagabb fekete zsinórozással is ellátták őket. A módosabbak a kabátka mellrészét mindezeken túl még gombkötő készítette gombokkal vagy fehér porcelán- esetleg csillogó aranygombokkal is ékesítették. Valamennyit vastagon vatelinozták és zsávolyos szövésű kockás vagy csíkos kelmével bélelték. E kabátkát a leány kelengyébe kapta, s egész élete során nagy becsben tartotta. Csak öreg korára — vagy a második, harmadik nemzedék — fogta be hétköznapra, munkára. Csakis asszonyok viselhették, lányok nem. A 118/a. rajzon bemutatott bajk anyaga fekete posztó. Hátul részekbe szabott, gallér nélküli, kerekített karöltőjű, hosszúujjú. csípőig érő kabátka. A gazdag szegélyezésen és zsinórozáson túl elejét még 4—4 mintás nyomású rézgomb valamint 7—7 fehér porcelángomb is díszíti. Vatelinnal és bordó alapon fekete-sárga mintás vastag szövettel bélelték. A bélés szélét elől, két oldalt piros posztóval szegték be. (H: 64,5 cm, ujja H: 57 cm.) Eladója 1910-ben, férjhezmenetelekor kapta. Kotoriban varrta egy Hederics nevű szabó. Míg fiatal volt, télen minden vasárnap hordta, de később kihízta. Aprón lerakott flajdankát, bő, gazdagon díszített frtont és surecot valamint pirossal szegélyezett szárú és piros gépi varrással díszített, ványolt csizmát viselt hozzá. Az ugyancsak Tótszentmártonban gyűjtött és 1919-ben Kotoriban vásárolt buleda, kratki bajk (118,b. rajz) anyaga sima fekete bársony. Karcsúsított, hátul részekbe szabott, az eleje végig nagy, erős franciakapcsokkal záródik. Nyakán, elől és az alján körben, kézelőin és a zsebek mentén prémszerű bongyor szövettel janica szegett. Mellette gazdag zsinórdíszt is varrt rá a szabó. Bélése kék-fehér mintás erős vászon, melyhez jól látható, laza öltésekkel rögzítették a vastag vatelint. (H: 53 cm, ujja H: 53 cm.) Tulajdonosa kb. 1930ig viselte a tokicával, robacaval és a horvát kendővel. Azért hagyta el, mert más divat jött. Árultak effajta bajkot, pruclekot, zimski bajkot a Márton-napi vásárokon is. Az előbbit csaknem mindig férfiszabók készítették, mivel a varrónők 5IG GÖNCZI F. 1895. 96.; KRESZ M. 1956. 517 GÖNCZI F. 1895. 92—96.; GYÖRFFY I. 1930.