Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA
fonatták. A régebbi zsúp- vagy nádfedelet az 50-es évektől mindinkább kiszorítja a cseréptető. (41. és 60. kép.) A ka^ok elhelyezése rendkívül változatos. Hol az utca közelében, hot az istállóval szemben, esetleg mindkét helyen állt. Tehetős gazda telkén 3 fonott kas is volt. 80—100 mérő (40—50 q) csöves kukorica is belefért egybe. Használat során először az egyik kast ürítették ki. azután kezdték meg a következőt. Ahol szűk volt a porta, a kas lábazata közé baromfiólakat építettek, rámájára pedig különféle, a ház körül szükséges eszközöket függesztettek. 1920 körül kezdtek tért hódítani a lécből épített kukoricagórék. Ezeket már a gazdák többnyire maguk készítették. Okát abban kereshetjük, hogy elhaltak a régi kasfonómesterek, s megfogyatkozott a fonásra alkalmas veszsző. Mivel a mai félparaszti gazdaság már csak kevés kukoricát termel, elegendő egyetlen góré, sőt a padlás is tárolására. így a házak udvarán legfeljebb egyetlen lécezett oldalú góré található, a fonott kasokból pedig hírmondó is alig maradt. 7. A kút zdenec A gazdaságok vízellátása általában nem ütközött nehézségbe, mivel a talaj gazdag vízben. A gazdák tehát különösebb kockázat nélkül áshattak vagy ásathattak az agyagos talajban kutat. Szája, azaz nyílása fölé szögletes deszkakávát emeltek, nehogy a kisgyerek vagy a jószág beleessen, sőt gyakran le is fedték. Mélységük a múlt század végén még csak 3—4 méter volt, s hoszszún\^-m kampóval húzták fel belőlük a vödröt. Sokszor két szomszéd fogott össze kútépítésre. Ilyenkor a mesgyén ástak, hogy mindegyik könnyen használhassa. Nagy gazdaságokban — ahol sok jószágot kellett itatni — csigáskutat készítettek, mely előtt kivájt fatörzs szolgált vályúként kupanja, kopanja. Az utcákon álló kerekeskutakat 1900 körül építették a környék lakosai vagy a községek. Ezek már mélyebbek voltak, s belsejüket kitéglázták, így vizük sokkal egészségesebb volt, mint az otthon ásottaké. 1950 óta egy Pestről Szerdahelyre nősült kútásóval csináltattak a tehetősebb gazdák saját telkükre is 8—10 méter mély kerekeskutakat. Ezek szinte kivétel nélkül betonkávával ellátott, deszkával fedett, tetszetős építmények. A telek egyéb létesítményei: mint pl. a favágító trcek, drvocep, a fáskamra dervamica és az árnyékszék sekret itt is olyanok voltak, mint a széles környéken másutt, eaért külön nem foglalkozom velük. A HÁZ BERENDEZÉSE A Mura-menti horvátok házainak berendezése a múlt század végén nem különbözött még lényegesen más dél-zalai,' 1 " őrségi'' 1 '- vagy éppen dél-somogyi''^ házakétól. A szoba épp úgy sarokpados elrendezésű volt, mint amazoknál, az m GÖNCZI F. 1914. 422—454. '' 9-BIRÓ F. 1972. 493 KERECSÉNYI E. 1980. 13—60.
