Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA

járószintjét — hogy szárazabb legyen — két-három lépcsővel megemelték. A világosságot kis ablak biztosítja, szellőztetni azonban csak az ajtón át szokták. Ez volt régebben a család legkedveltebb tartózkodási helye. Itt főztek és étkeztek és itt beszélték meg többnyire a család és a gazdaság problémáit. A mezei munka vagy a jószág etetése után itt cserélték le a szennyes ruhát és lábbelit, hogy a házba ne vigyék be a sarat. A vasplatnis rakott- vagy asztalitűzhelyen itt főzték meg az állatok ételét, télen itt morzsolták a kukoricát, itt dolgozták fel a levágott sertést, s általában itt aludt a család legöregebb tagja. A nagycsaládos házaknál két nyárikonyha is akadt. A második a lakóházzal szemben volt, s a végzett munka természete szerint használták őket. 2. A kamrák komora, spajza A konyhákhoz hasonlóan — szintén a család és a gazdaság nagyságától függően — két, három, sőt több kamrát is találunk egy-egy házban. Rangbai) legelői az élelmiszer-kamra állt. Ez a mindenkori gazdaasszony fennhatósága alá tartozott, ő őrizte kötényére kötve a kulcsát. Vagy a lakóház és a nyárikonyha között feküdt, vagy az utóbbin túl, főleg akkor, ha a család nagy száma miatt hátsószobát is használtak. E kamrában tartották a levitézlett tulipános vagy ácsolt ládában a különböző lisztféleségeket, a vágottzsírt, a lesütöttés füstölthúst, itt lógott a gerendához szegezett kenyértartó stb. Ahol nem volt még földpince, itt tartották kádakban a hordókáposztát, a különféle egyéb savanyúságot, köcsögökben az aludttejet stb. A kémény elterjedtévei a padlást is felhasználták bizonyos élelmiszerek tárolására. A paraszti gazdálkodás rendjében nagy előrelépést jelentett a földpincék, klet, zimnjak építése. Ezekbe a mintegy másfél méter magas pincékbe a téglából épített pincegádoron pevnica át lehetett lejutni. Mélységük tehát változó volt. Nyáridőben itt tárolták a melegre érzékeny élelmiszereket, télen pedig a fagytól védendő terményeket. A mély és jól szellőző földpincében, akinek szőlőhegyi pincéje nem volt, bort is tárolt. 1980. évi Népszámlálás 20. Zala megye adatai 4.4.3. ÉPÍTÉSI ÉV SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Petrivente Murakeresztúr Fityeház Bajcsa Összes Zala m. községei együtt lakás % lakás % lakás 0/ /0 lakás % lakás % lakás J % 2 11 34 60 34 1,4 7,8 24,1 42.6 24,1 5 35 132 118 189 173 0,8 5,4 20.2 18,1 29,0 26,5 11 10 41 44 98 49 4,3 4,0 16,2 17,4 38,7 19,4 1 16 64 61 46 0,6 8,5 34,0 32,4 24,5 35 109 326 491 893 607 1,4 4,4 13,2 20,0 36,3 24,7 5528 6502 9,3 11,0 15203 25,7 12047 20,3 10861 18,3 9151 15,4 141 100,0 652 100,0 253 100,0 100,0 2461 100,0 59292 100,0